A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

Hí V. FEJEZET. A részesség. 69. §• A ki az elkövetésre egyetért: nem orgazda, hanem segéd. (XXIX. 42.) A ki a magtáron kivül állt és ott vette át a magtárban volt elsőrendű vádlottól az ez által már ellopott, elvett, de még el nem vitt dolgot: az nem tettestárs, hanem segéd. (XXXI. 59.) A ki a cselekmény ideje alatt a sértett félnek a jobb kezét lefogva tartotta, nem tettestárs, hanem segéd. — A tettestársaság kérdése az erőszakos nemi közösülés esetében. (XXXIII. 21.) Tettestárs vagy bűnsegéd? (XXXIII. sí.) A «felbujtás és a segély* egyrészről és a «tettestársaság» által való "közreműködési) között másrészről az képezi a megkülönböztetés sarkpontját, hogy az utóbbi közreműködés a megfelelő tettes akaraton kivül — maga az elkövetett büntetendő cselekmény tényálladékához tartozó cselekvőség kifejtésében — tehát maga a tényálladék megvalósitásában nyilvánuló cselekedetben való közreműködéssel jön kifejezésre; mig az előbbiek akármelyiké az amattól különböző doluson kivül csupán másodlagos (accessoricus) közreműködést feltételez. (XXXIV. 40.) Tettes vagy segéd? (XXXIV. 47.) A tettestársaság és a segités kérdése a vesztegetés bűncselekményénél. — Ha két egyén cselekvősége egy közösen megállapított akaratnak közös és együttes megvalósítását tünteti fel, ezen közösség által létrejött egységet nem szakithatja meg azon tény, hogy magát a megvesztegetést képező külcselekedet, a vesztegetésre szolgáló pénz átadását, egyedül egyik vádlott vitte véghez. (XXXIV. 68.) Ha az őrt álló a hozott tárgyat átveszi és abban részesedik, nem tettestárs, de segéd. (XXXIV. 78.) A ki a tettes által az ablakon át kinyújtott tárgyat átveszi, nem tettestárs, hanem segéd. (XXXVI. 11.) Büntetendő cselekmény felemlítése — felbujtási szándék nélkül — nem felbujtás, habár a cselekmény el is követtetett. — Btk. 69. §. 1. pont. (XXXVII. 95.) 70. §. Ha a sértő eredmény mindhárom vádlott közös akaratának és közös cselekvőségének okozata lévén, a közös és együttes okozás tehát mindhárom vádlott közös akaratára és együttes tevékenységére mint okra lévén visszavezetendő, s ennélfogva mindhárom vádlott mint az egész cselekmény tettestársa jelentkezik: a Btk. 70. és nem a 308. §-ának alkalmazása forog fen. (XXVIII. 12.) Valamely személy ellen elkövetett jogtalan erőszakos cselekmény esetében mindazok, a kik, habár csak szándékos jelenlétük által is, a támadó