A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

132 elrendelve nincs, a mely tehát az illető bíróság megkeresése folytán sem volna teljesíthető. (XXIX. 22.) A telekkönyvi rendtartás 148. §-a, valamint az 1881 : LX. tcz. 91. §-a végrehajtás utján foganatosított bejegyzéseknek törlési perrel való megtámadását kizárják ugyan, de csak akkor, ha a végrehajtás utján teljesített bejegyzések azon személy ingatlanaira eszközöltettek, a ki ellen a végrehajtás el volt rendelve. (XXIX. 36.) A ki valamely bejegyzett jog tartalma iránt a nyilvánkönyvi bejegyzés alapjául szolgáló irományok megtekintése által magának biztos tájékozást szerezhetett, az a telekkönyvi tulajdonos irányában oly harmadik személynek, ki a nyilvánkönyvben biztában szerzett jogot, nem tekinthető. (XXIX. 64.) Ha valamely bejegyzett követelés a jelzálogos hitelezőnek ki nem fizethető, a telekkönyvi tulajdonos a megfelelő összegnek birói letéteményezése alapján törlési kereset indítására van feljogosítva. A letéteményezésnek azonban nem a telekkönyvi hatóságnál, hanem az illetékes bíróságnál kell történnie. (XXX. 8.) Fő- és mellékjelzálogra kiterjedő, vagyis egyetemlegesen biztosított követelések a tlkvi rts 108. §-a értelmében a főbetétbeni állás szerint itélendők meg, minek következtében a főbetét vezetésére illetékes tlkvi hatóság van egyedül hivatva arra, hogy a törlés tekintetében intézkedjék, és igy a mellékjelzálog hatósága a törlést elrendelni és ez irányban a főbetét hatóságához megkeresést intézni nemcsak hivatva nincs, hanem mindaddig, a mig a főbetét vezetésére illetékes hatóság a törlés tekintetében nem intézkedett, érdemleges határozatot nem is hozhat. (XXX. 68.) A telekkönyvi hatóságnak a perfeljegyzés elrendelése körül tett intézkedése peres uton hatályon kivül nem helyezhető akkor sem, ha azon intézkedés helytelen volna. (XXX. 85.) Helyszínelés tárgyát csak oly ingatlanok képezik, melyek még telekkönyvezve nincsenek. E szerint valamely telekkönyvezett ingatlanon emelt épületre nézve a helyszinelési eljárás meg nem indítható. Valamely telekkönyvezett birtokrészleten emelt épület másnak nevére, mint a kinek nevére az illető birtokrészlet tulajdonjoga van bejegyezve, fel nem vétethetik. (XXX. 86.) A tlkvi rendelet 57. §-ához. (XXX. 95.) A curiális zsellérségek birtoka az egyedül a telekkönyvi helyszínelésen alapuló nyilvánkönyvi jog alapján annál kevésbbé követelhető vissza, mivel a telekkönyvi rendelet 4-ik §-a szerint a volt úrbéri kapcsolat s azzal rokon viszonyokból származott igények tlkvi feljegyzés nélkül is érvényesíthetők. — A nyilvánkönyvi tulajdonost az ingatlanok birtoka is rendszerint megilleti. (XXX. 106.) Tulajdonjog bekebelezése iránt az is indíthat keresetet, a ki az ingatlant már eladta, mert ő a vevővel szemben csak akként tehet szerződési