A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

i3» nyilatkozni tartozik ugyan, de ha azon észrevételek daczára ragaszkodott a csődválasztmány a számadás jóváhagyásához, ugy a csődbíróság intézkedésének szüksége fen nem forgott, s ha mégis ítéletet hozott, ugy az hivatalból megsemmisítendő. (XXXV. 81.) TELEKKÖNYVI RENDTARTÁS. A telekkönyvi rendtartás 120. §. e) pontja megengedi, hogy az osztatlan közös jogok bejegyzését mindenik részes ugy a maga számára, valamint más részesek nevében is kérhesse s nincs jogszabály, mely kizárná, hogy emez általános jogelv alkalmazást nyerjen akkor is, ha az osztatlan közös jogok bejegyzése per utján kéretik. (XXVII. 33.) A bekebelezés tilalmában benfoglaltatik-e az előjegyzés tilalma is ? (XXVII. 90.) Azon körülmény, hogy valaki a büntetőbíróság által érvénytelennek kimondott zálogjogi bekeblezés törlését nem kérvény, hanem kereset utján szorgalmazza, nem vonhatja maga után azt, hogy a bekeblezés törlése megtagadtassék. (XXVII. 112.) Biztosítéki összeg bekebelezése tanához. XXVIII. 17.) Ha az ingatlan tulajdonosa ellen megtartott árverésen az ingatlan eladatott, és az árverés jogerőre is emelkedett, de a tulajdonjog az árverési vevő javára még be nem kebeleztetett, a régi tulajdonos ellen kérelmezett zálogjogi bekebelezés meg nem tagadható, mert az telekkönyvi akadályba nem ütközik. Az árverés tényéből csak az következik, hogy a tulajdonjognak az árverési vevő javára leendő bekebelezésekor ezzel egyidejűleg a bejegyzett terhek is töröltetni fognak. (XXVIII. 76.) A telekkönyv a térmérték valóságáért nem kezeskedik. — Ha a bejegyzett jog közelebbi meghatározásai a telekkönyvből ki nem vehetők, azok azon okirat tartalma szerint itélendők meg, melynek alapján a bejegyzés történt. (XXVIII. 79.) A telekkönyv átalakítása a telekkönyvi rendelet I. része szerinti kiigazítási eljárást nem gátolja s nem gátolja az 1888 márczius 4-én 75. szám alatt kelt igazságügyminiszteri eljárás alkalmazását sem, akkor, a midőn az abban feltételezett valamely határozatlan bejegyzés fenforgása észleltetik. (XXVIII. 82.) A végrehajtási végzés, mint valamely marasztaló határozat foganatba vételét tárgyazó birói intézkedés, nem tekinthető oly közokiratnak, a melynek alapján közvetlenül a telekkönyvi hatóságnál benyújtott kérvény utján akár bekeblezést, akár előjegyzést kieszközölni lehetne, annál kevésbbé rendelhető el annak alapján olynemü telekkönyvi bejegyzés, a mely benne r