A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

m Azon körülmény, hogy valamely közkereseti társaság mint ilyen ellen per inditva, marasztaló ítélet hozva és végrehajtás vezetve lett, nem szolgál alapul arra, hogy a személyesen nem perelt és ennélfogva személyesen nem is marasztalt társasági tagokra nézve a fizetések megszüntetésének állapota beállottnak tekintessék. — Egyedül abbói, hogy a közadós az ellene kibocsátott sommás végzés ellen kifogásokat adván be, ellene ezen alapon az 1881. évi LX. tcz. 224. §-a értelmében biztosítási végrehajtás foganatosíttatott és áruinak egy része lefoglaltatott, a fizetések megszüntetésének tényét következtetni nem lehet, miután az adós biztosítást készpénzben adni nem köteles. (XXXIV. 77.) Váltóbiróság által elrendelt végrehajtás megtámadására irányuló kereset a váltóbiróság előtt is megindítható. (XXXV. 42.) Miután a megtámadási keresetek illetékessége törvényes intézkedéssel kifejezetten nincs szabályozva, — és miután a közadós cselekményét helyettesítő végrehajtási jogcselekmény hatálytalanítására irányuló perekben az állandó birói gyakorlat a törvénykezési rendtartás általános szabályait tekinti irányadóul: ennek következtében a prts. 35. §-ában foglalt intézkedés joghasonlatosságánál fogva ezen perekben illetékes azon bíróság is, a mely a hatálytalaníttatni kért végrehajtást elrendelte. Ha tehát a végrehajtást a váltóbiróság rendelte el: a megtámadási kereset is a váltóbiróság előtt inditható meg. (XXXV. 63.) A csődmegtámadási pereknél a szerzett zálogjognak érvénye is meg van támadva s szemben az 1881 : LX. tcz. 119. §-a rendelkezésével, a csődtörvény 26. §-a azt a kedvezményt biztosítja a csődhitelezőknek, illetve a tömeggondnoknak, hogy nemcsak a követelésnek fenállását, hanem egyszersmind a közadósnak jogcselekményét helyettesítő végrehajtási foglalást is megtámadhassák. Minthogy e kedvezménynek nem lehetne érvényt szerezni abban az esetben, ha a sorrendi tárgyalás alkalmával megfosztatnék a tömeggondnok attól a jogtól, hogy a megtámadott követelésekre eső összegnek a per eldöntéséig leendő visszatartását kérhesse, ennél fogva elrendelendő, hogy az azon követelésre eső összeg a megtámadási pernek jogérvényes befejeztéig birói letétben maradjon. (XXXVI. 27.) A csődtörvény 26. §-a szerint megtámadásnak tárgya kizárólag a közadósnak logcselekménye lehet. E szerint a hitelező kielégittetése csak annyiban támadható meg, a mennyiben az a közadósnak jogcselekményével eszközöltetett, ha pedig nem általa, ugy az ő megbízásából s az ő vagyonából történt. — A tömeggondnok akkor, a mikor a csődtömeg érdekében igényt érvényesít harmadik személyek irányában s főesküvel kiván bizonyítani, a főeskünek olyatén alkalmazásától, melyet a perrendtartás megállapít, el nem térhet. Ennélfogva oly ténykörülmény bizonyításánál, a melyről a közadós is tudomással bir, tömeggondnok a visszakínált főesküt a közadós személyében elfogadni köteles. (XXXVI. 197.) A fizetések megszüntetése a csődtörvény 244. §-ából kitünőleg csakis akkor szolgálhat megtámadás alapjául, ha a közadós kereskedő volt. Ebből folyó-