A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

126 Jag a nem-kereskedőknek oly jogcselekményei, melyek által egyes hitelezői biztositást vagy kielégítést nyertek, valamint ezekkel a jogcselekményekkel egy tekintet alá eső azon zálogjogszerzések is, melyek nemkereskedő ellen foganatosíttattak, a 27. §. 2-ik pontja alapján sikerrel csak akkor támadhatók meg, ha a zálogjog szerzésekor közadós ellen a csődkérvény már beadatott s erről a biztositást nyert hitelező tudomással bírt. (XXXVII. 7.) A csődtörvény 27. §-a szerint a megtámadási kereset tárgyát a zálogszerzés minden módja képezhetvén, a királyi Curia 69. sz. büntető teljesülési határozata értelmében kieszközölt biztosítási végrehajtás is megtámadható. (XXXVII. 13.) a közadós hitelezője követelését harmadik személynek engedményezi, az engedményezési ügylet, a mely nem a közadós cselekménye, nem képezheti a csődtörvény I. részének III. fejezete alapján megtámadási kereset tárgyát. — A jogutód ellen a megtámadási jog csak a csődtörvény 35. §-ának eseteiben gyakorolható. Ha tehát a jogutód nem tartozik a csődtörvény 28. §. 2. pontjában felsorolt személyekhez, a megtámadási kereset egyedül a csődtörvény 35. §-ára alapitható és felperes köteles bizonyítani, hogy a jogutód tudta, hogy a jogcselekmény a közadós részéről a hitelezők kijátszása végett történt. — Ha az átruházás a csőd megnyitása után történt és a jogelődnek joga megtámadási per folytán hatálytalannak lett nyilvánítva: a jogutódnak joga a csődtörvény 35. §. 1. pontja alapján megtámadható, mert ily esetben fel kell a jogutódról tenni, hogy ő az alapügylet természetét és a csődhitelezők megkárosítására czélzó szándékot ismerte. (XXXVII. 63.) A csődtörvény 27. §-ának a fizetések megszüntetésére vonatkozó intézkedései csak a kereskedőre alkalmazhatók, mert a csődtörvény 240. §-a szerint a fizetések megszüntetése csak a kereskedőre nézve jár a csőd kérelmezésének kötelességével. — A csődtörvény 29. §-a alkalmazásához szükséges, hogy a végrehajtás a hitelezők megkárosítására irányuló szándékkal tudva foganatosittassék. — A csődtörvény 27. §-ában szabályozott válságos idő alatt szerzett biztosítás csak ugy és akkor nem eshetik eme törvénypont rendelkezései alá, ha a hitelezőnek biztosítás követeléséhez való igénye a válságos idő előtt keletkezett szerződésen, vagy anyagi jogi törvény rendelkezésein alapul, ilyetén hitelezői jognak pedig egymagában sem a végrehajtási törvény, sem a telekkönyvi rendtartás alaki jogot tárgyazó szabályai szerint szerzett biztosítás nem tekinthető. Ha tehát a hitelező a biztositást kizárólag a végrehajtási tövénynek alaki jogot tárgyazó szabályai alapján szerezte a válságos időben, ugy zálogjoga a csődtörvény 27. §-a 3. pontja alapján megtámadható. (XXXVII. 102.) A m. kir. Curiának 56. sz. teljes-ülési polgári döntvénye szerint a lejárt váltó alapján a tlkvi rendt. 88. §-a értelmében előjegyzett zálogjog, mely az 1881 : XVII. tcz. 27. §-ának 3. pontjában meghatározott 15 napi válságos idő alatt szereztetett, az idézett törvényhely alapján is megtámad-