A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

122 nem képezik a csődtömeghez tartozó javak vagy jogok, nem érintik, önként értetődvén, hogy az ily perekben hozott ítélet a csődhitelezőkkel szemben a csődtömeghez tartozó vagyon tekintetében joghatályossá nem válik. Ez okból a közadós személye ellen kibocsátott sommás végzést a tömeggondnok átvenni és az ellen a tömeg képviseletében kifogásokkal élni nincsen jogosítva. (XL. 17,) EL FEJEDET. A jogügyletek teljesítése. A czégvezetői jogosultság a főnök ellen nyitott csőd hatályának kezdetével megszűnvén, a csőd tartama alatt a czégvezető által a főnök nevében vállalt váltói kötelezettség a főnököt nem terhelheti. — A csődbe jutott kereskedő a csőd tartama alatt eddigi kereskedelmi üzleletét nem folytathatja, s ennélfogva czégvezetője őt a csőd előtt nyert czégvezetői meghatalmazás alapján a csőd tartama alatt nem képvisel heti. (XXIX. 41.) A csődtörvény 21. §-ának rendelkezése csak a záros határidőre kötött (keresk. törv. 355. §.) vételi vagy szállítási szerződésnél jöhet alkalmazásba. (XXXVI. 30.) III. FEJEDET. A jogcselekmények megtámadása. Közadósnak a válságos időben keletkezett azon cselekvénye, hogy adósságát nem készpénzben, hanem áruk átadásával, tehát oly módon elégítette ki, a mily módon kötelezve nem volt, a csődtörvény 27. §. 3. pontja alapján megtámadható, mert ezen esetben a törvényes vélelem az, hogy közadós részéről áruinak a válságos időt megelőzőleg vállalt ily irányú kötelezettség nélkül történt emez elidegenítése a hitelezőket károsító szándékkal történt. (XXVII. 19.) A csődtörvény 35. §. 2. pontja ugy intézkedik, hogy a megtámadás helyt fog, ha a 28. §. 2. pontjában felsorolt személyek közé tartozó jogutód igazolni nem képes, hogy a szerzés idejekor tudomással nem birt azon ténykörülményekről, melyek miatt a jogcselekmény az ő jogelőde ellen megtámadható lett volna. E rendelkezés (a 35. §. 1. pontjától eltérően) a 27., 28. és 29. §-ok valamennyi pontjaira vonatkozik; ha tehát a jogügylet a 28. §. 3. pontja alapján esik megtámadás alá, mely szerint a megtámadásnak a jó- vagy roszhiszemüségre való tekintet nélkül helye van, akkor a 28. §. 2. pontjában felsorolt személyek közé tartozó jogutód ellenében is helyt fog a megtámadás, ha csak azt nem tudta, hogy az alapügylet házastárs részére tett ajándékozást vagy hozomány biztosítását tárgyazta; ellenben a jogutódnak egyébkénti jó- vagy roszhiszemüsége teljesen közömbös. — A megtámadási jog elévülésére nézve oly esetben, mi-