A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

123 dőn kifogás utján érvényesíttetik, nem az az időpont irányadó, a melyben a kifogás a perben felhozatott, hanem az, a melyben a csődtömeg képviselője az ellenfél igényét a megtámadási jog alapján megtagadta és erről az ellenfelet értesítette. (XXVII. 53.) Ha a megtámadási kereset nem hivatalból, hanem alperes kifogása folytán történt tárgyalás után utasíttatott vissza illetéktelenség okából, az elévülés a kereset megindításától az illetékesség kérdésében hozott végzés kézbesítéséig nyugszik. (XXVII. 88.) A hitelezőnek a váltó lejárata által támadt az a joga, hogy a váltón alapuló követelésére kielégítést követelhessen, nem foglalja magában azon jogot is, hogy arra nézve kielégítés helyett biztosítást szerezhessen. Az ily váltó alapján kieszközölt zálogjogi előjegyzés által nyert biztosítás a megtámadhatóság szempontjából az adós által adott biztosítással egy tekintet alá esik, mivel ily esetben épugy, mint a végrehajtásnál, a bírói közbenjárás a közadós cselekményét helyettesíti. — A bekebelezett zálogjog a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak mondatván ki, a hitelező nem kötelezhető a zálogjog nyilvánkönyvi törlésének eltűrésére, hanem csak annak tűrésére, hogy a közadós ingatlanaiból befolyandó vételár az ő zálogjogának tekintetbe vétele nélkül fordittassék a csődtömeg hitelezői kielégítésére. A zálogjog ugyanis a közadóssal szemben továbbra is érvényben maradván, ennek alapján az ingatlanok vételárából a csődhitelezők teljes kielégítése után netán fenmaradó felesleg nem a közadóst, hanem a jelzálogos hitelezőt fogja illetni. (XXIX. 52.) Hozomány adása és biztosítása a szülő részéről viszteher nélkül kötött ügyletet képez, mert annak fejében leányától és vejétől mi ellenértéket sem kap, minthogy leánya eltartásának kötelezettsége vejére, mint a leánya férjére nem a hozomány fejében, hanem a házasság megkötése miatt törvény alapján száll át, és igy az a hozomány ellenértékéül nem tekinthető. Ennélfogva a csődnyitást megelőző két éven belül történt hozományadás a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak mondandó ki. (XXIX. 54.) A lakás használati joga személyhez kötött oly jog lévén, mely harmadik személyek részére meg nem szerezhető, a közadósnak azon jogcselekménye, melylyel ama jogról lemond, meg nem támadható, mert az által a hitelezők elől semminemű vagyonérték el nem vonatott. (XXX. 84.) Ha a megtámadási per folytán a közadós azon jogcselekménye, melylyel ingatlanát elidegenítette, a csődhitelezőkkel szemben hatálytalaníttatott, ugy az ítélet nem rendelkezhetik olykép, hogy a tulajdonjog ismét a közadós nevére kebeleztessék be s az ellene nyitott csőd jegyeztessék fel, hanem azt kell elrendelnie, hogy a megtámadott ügyletnek és telekkönyvi bejegyzésnek a csődhitelezők irányában hatálytalansága a telekjegyzőkönyvben feljegyeztessék és hogy az ingatlannak a jelzálogos hitelezők követelését meghaladó értéke a csődhitelezők kielégítésére fordittassék.— A hitelezők megkárosításának fogalmához. (XXX. 109.)