A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. törvk. rendtartás. 154—157. 79 154. §. Köztudomású tények. 1. Pestváros lakbérleti szabályai köz­tudomásuknak tekintendők s a bér­leti viszony folytán inditott per el­döntésénél mint ilyenek veendők figyelembe. (Dt. u. f. VIIL 187. 2.) 2. Az, hogy árvatári tőkék után kamatok fizetendők, köztudomású tény lévén, a ki azt állítja, hogy valamely árvatári tőke kamat nél­kül hagyatott kezén, tartozik ebbeli állítását bebizonyítani. (Dt. r. f. XIV. 1G8.) 3. Mint örökös csak elhunyt vagy holtnak nyilvánított egyén után lép­het fel valaki, azon körülmény tehát, hogy valamely egyén hosszabb idő óta eltűnt, s a hatóságok által is min­dig holtnak tekintetett, nem ád jogot arra, hogy annak jogán e körülmény­nél fogva az, ki utána öröklési joggal birna, felperesként felléphessen. (Dt. r. f. XXV. 75.) 155 §. A bizonyítás módjai. 1. A közvetett bizonyításnak helye van oly esetben is, ha a bizonyított tényből vont következtetés nem fel­tétlen bizonyosságot, hanem tekin­tettel a fennforgó eset körülményeire, biztos meggyőződést eredményez. (Dt. r. f. VIII. 181.) 2. Ha a p. törvk. rendt. 168. §-ában előirt kellékekkel nem biró kötelez­vényben foglalt összeg leszámítását az adós tagadja, ez a hitelező által bizonyítandó. (Dt. r. f. XV. 104. 2.) 3. Az örökhagyóvali vérségi össze­köttetés nem községi bizonyitvány­nyal, hanem anyakönyvi hiteles kivo­nattal vagy az illető lelkész által hiteles alakban kiállított családi érte­sítéssel bizonyítandó. (Dt. r. f. XV. 85.) 4. A perre utasító végzés az örökösi minőség beigazolására örökösödési perben magában véve kellő bizonyí­tékul nem szolgál. (Dt, r. f. XXÍII. 56.) 5. A főeskü általi bizonyítás kor­látai. — A per körülményeinek sza­bad mérlegelése. — Polg. törv. rendt. 221. és 225. §§. (Dt. u. f. VIII. 147.) 6. A kárösszeg megállapításának mó­dozata. — Főeskü. — Póteskü. — Becslő eskü. (Dt. u. f. IX. 16.) 156. §. A bizony, helye a perben. 1. Ha alperes aláírásának valódiságát a kifogásokban tagadja és felperes erre vonatkozó bizonyítékait csak a végiratban terjeszti elő, azok mint elkésettek a polgári prts. 156. §-a alapján figyelembe nem vehetők, s a mennyiben alperes az ellen tiltako­zott, a végiratban kínált főeskü az aláírás valódisága tekintetében helyt nem foghat. (Dt, u. f. IX. 181.) 157. §. Külföldi törvény vagy okirat. 1. A pts. 157. §-a szerinti bizonyítás a hivatkozó felet terheli. (Dt. u. f. IX. 144.) 2. A hazai bíróságok hatásköréhez tartozó vitás jogkérdések eldöntésé­nél rendszeriat és szükségképen a fenálló törvények és joggyakorlat ál­tal alkotott jogszabályok lévén irány­adók, a külföldi törvények s illetve az osztr. p. t. k. alkalmazásának ki­zárólag oly eseteknél van helye, me­lyeknél annak hatálya a jogszolgál­tatás egyes intézményeire, avagy a külön kijelölt bíróságok, hatóságok területére a hazai törvény, avagy

Next

/
Thumbnails
Contents