A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)
78 Polg. törvk. rendtartás. 152—153. §§. börzeüzleteket kötöttek, felperesnek alperes elleni követelésére nézve befolyással nern bir. (Dt. u. f. XII. 101.) 43. Valamely, a váltótörvényszék illetősége alá nem tartozó váltón alapuló követelés valósága és fennállása ellen tett kifogással szemben a hitelezőt terheli a követelés fennállásának, illetve annak bizonyítása, hogy az adós a váltóban kitett értéket megkapta. (Dt. u. f. XXI 73.) 44. (28. sz. teljes-ülési határozat.) Ha a magánokirat az irni, olvasni tudó kiállító sajátkezű aláírásával van ellátva, a kölcsönt tartalmazó magán-okiratokon (adósleveleken) kivül minden más okirat tartalmának valóságát, ha az tagadásba vétetett, nem az, ki arra hivatkozik, hanem annak ellenkezőjét, vagyis azt, hogy tartalma nem való, a kiállító köteles bizonyítani. (Dt. u. f. XIV. 110.) 45. Bizonyítási feladat megoszlása oly esetben, a midőn az eladó nem azt állítja vevőnek, a kinek az árut elküldte és a kitől már részfizetést elfogadott, i Dt. u. f. XXV. 58.) 153. §. Törvényes vélelem. 1. A gyermek szülei örökösének levén vélelmezendő, midőn a gyermek szülei adósságaért bepereltetik, annak bebizonyítása, hogy a szülei örökségből kizáratott, őt terheli. (Dt. r. f. XI. 18. 1.) 2. A követelés elengedése jogilag vélelmezhető nem lévén, ki annak elengedését állítja, nemcsak azt tartozik bizonyítani, hogy általában ily elengedés történt, hanem annak jogezimét és azt is, hogy az elengedés feltétlenül vagy mily feltételek alatt történt, bizonyítani köteles. (Dt. r. f. XIV. 117.) 3. Midőn a gyám gyámoltjának vagyonát terhelő adósságot kifizeti, a törvényes vélelem az : hogy a kifizetést nem saját vagyonából, hanem gyámoltja vagyonából vagy jövedelmeiből teljesítette. (Dt. r. f. XV. 70. 2.) 4. Ha a bérbevevő egy későbbi évnegyedre járó bérleti összegről szóló valódi nyugtát mutat fel, ez azon törvényes vélelmet állapítja meg, hogy a korábbi évnegyedekre járó bérösszegek is fizetve lettek. (Dt. r. f. XVI. 107.) 5. Ha valamely magántávsulat tisztviselője fizetéséből a nyugdíj-alapra történt havi levonásokat ellenmondás nélkül türi, ez azt a jogos vélelmet állapítja meg, hogy a nyugdíjra járó fizetésnek a társulati alapszabályok értelmében és feltételek alatt leendő teljesítésére magát hallgatag kötelezte. (Dt. r. f. XVII. 3.) 6. A vételárhátralék iránti követelés fen vagy fen nem állása kérdésében képez-e bizonyítékot az, hogy a vételárhátralék kamatai fedezésére eladónál hagyott ingatlan részt az eladó önkéntesen visszaadta ? (Dt. u. f. I. 117.) 7. A vélelem a mellett szól-e, hogy a kölcsön kamatra adatott vagy külön igazolandó-e a kölcsönadó által, hogy a kölcsönvevő kötelezte magát a kölcsönösszeg után kamatokat fizetni ? (Dt. u. f. VII. 52.) 8. Azon körülmény, hogy valaki édes anyjával közös házban lakik, nem nyújthat alapot azon jogvélelemre, hogy a lakásban létező ingóságok az anya tulajdonai. (Dt. u. f. IX. 45.) 9. A fenálló házassági viszonyból következtethető, hogy a feleség férjének zilált pénzügyi helyzetéről tudomással bírt. (Dt. u. f. XV. 48.)