A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. törvk. rendtartás. 84—85. §§. 55 akkor sem lehet hivatva, ha felperes fia önálló üzlettel bír ugyan, önálló ipart azonban atyjának gyámhatóságilag jóváhagyott beleegyezésével nem bir. (Dt. u. f. IV. 158.) 44. Az adófelügyelő nincs elzárva attól, hogy magát árfelosztásoknál az adóhivatal által képviseltesse. (Dt. u. f. V. 135.) 4-5. A r. kath. egyházközség vagyonának képviseletére és védelmére nem a községi lelkész, hanem az illetékes r. kath. püspökség, illetve ennek meghatalmazottja van hivatva. (Dt. u. f. VII. 90,) 46. A püspöki szék üresedése idejében a püspökséget és annak javadalmait érdeklő jogügyeknek vezetése és a püspökségi alapítványi javadalom képviselete a közalapitványi ügyigazgatóság hatásköréhez tartozik ugyan, ellenben a püspöki szék betöltése idejében a püspökséget érdeklő minden jogügy vezetésére és a püspöki javadalom kégviseletére az illető püspök van hivatva. (Dt. u. f. VIII. 156.) 4-7. Kiskorút az ellene indított perben nem a biróság által kirendelt ügygondnok, hanem csakis gyámja, vagy az 1877: XX. tcz. 30. §-ának a) pontja esetében annak gondnoka képviselheti. (Dt. u. f. X. 156.) 48. A róm. kath. lelkész és a választott gondnok, mint az egyház vagyonának számadás és felelősség melletti rendes kezelői, az egyház vagyonát érdeklőleg az egyház-község képviselőinek tekintendők, és miután a vagyonkezelésnek az egyház vagyonát képező követeléseknek esetleg per utjáni bebajtására is ki kell terjeszkednie : a lelkészt és a gondnokot a perelhetési jogosultság megilleti. (Dt. u. f. XI. 139.) 4-9. Ha kiskorúak a közgyám személyében vonatnak perbe, ezen egész eljárás, — az 1881 : LIX. tcz. §-ába ütközvén — valamint az Ítéletek megsemmisítendők. (Dt. u. f. XI. 161.) 50. A tiszteletbeli tiszti ügyész a kincstárt az adófelügyelő megkeresésére díjazás nélkül tartozik képviselni csak ugy mint a rendes fizetéssel ellátott tiszti ügyész. (Dt. u. f. XXIV. 52.) 51. A megyei alispán nem vonható mint magánszemély perbe oly eljárásáért, melyet hivatalos minőségben a megye nevében és képviseletében tett meg. (Dt. u. f. XXV. 14.) 52. Nemesi birtokosság képviseletére ki van jogosítva? (Dt.u.f. XXVI. 31.) 85. §. (nov. 11—lá. §§.) A képviseltetés kötelezettsége. 1. Miután az ügyvédi rendtartás által a köztörvényhatóságok rendezése tárgyában hozott. 1870. évi XLII. tczikk nem érintetik, ennek 60. §-a szerint pedig a tiszti ügyész van hivatva a törvényhatóságot, mely mellett alkalmazva van, magán peres ügyeiben képviselni,1 oly tiszti ügyészek, kik magukat az ügyvédi kamara által vezetett ügyvédi lajstomba be nem vezettették, a felettes törvényhatóságtól nyert meghagyás folytán, azt rendes perben is képviselhetik. (Dt. r. f. XIV. 84.)* 2. Tekintve, hogy az 1874. évi XV. cz. 1. §-a mindamellett, miként a tkönyvi hatósággal felruházott kir. járásbíróságokat tkönyvi ügyekben is egyesbíróságokká alakította át, azokat az ily ügyek elintézésénél a ptrs 92. §-a ellenére továbbá az is az 1868. évi 54. tczikknek a rendes perbeli eljárást szabályozó fejezetében foglalt és 145—151. §-aiban körülirt jegyző1 Az 1870 : XLII. t. cz. 60. §-a helyébe lépett az 1880: XXI. t. cz. 70. §-a.