A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

56 Polg. törvk. rendtartás. 85. (nov. 11—12.) §§. könyvi tárgyalás szabályai követésére kötelezi: a ptrs 86. b) pontja szerint pedig az ügyvéd általi képviseltetés kötelezettsége kifejezetten a jegyzőkönyvi tárgyalásra is kiterjed, ebből kifolyólag a kir. járásbíróság mint tkönyvi hatóságok köréhez tartozó oly ügyekben, melyekben az eljárásra s felebbvitelre nézve a ptrs szabályai irányadók, magukat a felek peres eljárásban kivétel nélkül, végrehajtás folyamában alkalmazott felebbviteli beadványoknál pedig a mennyiben a megelőző eljárás, a rendes eljárás szabályai szerint történt, ügyvéd által képviseltetni kötelesek : miből másrészt önkényt folyik, hogy sommás perből felmerült végrehajtási ügyeknél az esetben is, ha a végrehajtás ingatlanokra vezettetvén, az a törvényszék mint tkönyvi hatóság által foganatosittatik, ügyvéd általi képviseítetésre a felek a felebbviteli beadványaik tekintetében nem kötelezhetők. (Dt. r. f. XVII. 1.)* 3. A per során előforduló és a perbeli feleket törvény szerint terhelő mindennemű költségeknek, milyenek a tanuhallgatás, birói szemle stb. járó dijak beszolgáltatására az ügyvédek végrehajtás terhe mellett első sorban rendszerint kötelezhetők. (Dt. r. f. XX. 5.)* 4. A peres fél ujitott keresetét nem az alapperbeni, hanem más ügyvéd által adván be, amaz itt perbeli képviselőjeként nem jelenhetett meg, s ha megjelent, megbizatlanul perbe avatkozottnak tekinthető. (Dt. r. f. XXIII. 23.) 5. A fél ügyvédje által előterjesztett azon kifogások, melyek a személyesen megjelent fél nyilatkozata szerint ennek akaratával ellenkezőnek tűnnek fel figvelembe nem jöhetnek. (Dt. u. f. VH. 51.) 6. Ügyvédi ellenjegyzés hiánya folytán a felebbezés nem utasítandó vissza feltétlenül. (Dt. u. f. VIII. 7.) 7. írásbeli beadványok külkellékei az örökösödési eljárásban. (Dt. u. f.VIII. 136.) 8. Ha a fél az Ítélet kihirdetése alkalmával az ellen szóval felebbezést jelentett be, azon körülmény, hosy az utóbb Írásban beadott felebbezési indokok a törvény által előirt alaki kellékekkel nem birnak, nem vonja maga után azon közetkezményt, hogy a felebbezés általában visszautasittassék, hanem csak azt, hogy az ügy egyedül a bejelentett szóbeli felebbezés folytán az Írásbeli indokok tekintetbe vétele nélkül vizsgálandó meg. (Dt. u. f. IX. 177.) 9. Ügyvédi ellenjegyzés hiánya miatt a beadvány nem utasitható vissza, ha a beadványnak csak első példánya is az ellenjegyzéssel el van látva. (Dt. u. f. X. 24.) ' 10. Ha a felfolyamodás a hagyatéki tárgyalás folytán az ingatlan hagyatéknak telelekkönyvi átirása tárgyában hozott végzés ellen van intézve, ezen beadványra az 1881. LIX. t.-cz. 11. §-ában foglalt és a beadványok alakiságát szabályozó szigorúbb intézkedések (ügyvédi kénvszer) nem alkalmazhatók. (Dt. u. f. X. 69.) 11. Ha biróság az ügyvédi ellenjegyzés kötelessége alá eső felebbezést ügyvédi ellenjegvzés nélkül elfogadja és ez által a felet tévedésbe ejtve, meggátolja őt abban, hogy a hátralevő felebbezési idő alatt a hiányt pótolja, a felebbezés e czimen többé vissza nem utasitható. (Dt. u. f. X. 119.) 12. Kisajátitási ügyben ügyvédi ellenjegyzést nélkülöző felfolyamodás hivatalból visszautasítandó. (Dt. u. f. XXIII. 110.) 13. Sommás ügyben hozott végrehajtási végzés telekkönyvi foganatosítása iránti ügyre vonatkozó felfolya-