A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

52 Polg. törvk. rendtartás. 84. §. miszerint ebbeli, minőségük kifeje­zetten kiteendő, a 84. §. pedig a ke­reset kellékeit épen nem érinti, hanem egyedül a gyámoltak és gond­nokoltak, valamint a jogi személyek perbeli képviseletére hivatottakat jelöli ki, tekintve továbbá, hogy a bejegyzett társulatoknál az egyes ügyfelek veze­ték- és keresznevét bejegyzett czégük pótolja, tekintve végül, hogy ily társulatok perbeli képviseletére gyakran több könnyen változás alá eső személy van jogositva és ezeknek minden netáni változásnál megkivánandó ujabbi ki­jelölése, valamint a fennebbiekhez képest nincsen előirva, ugy nyilván az illető ügyek rendszeres folyamá­nak nehezítésével járna: oly esetekben, melyekben felperes­ként valamely czég szerepel, ennek megnevezése elégséges és a képviselő névszerinti kijelölésének mellőzése semmiségi esetet nem képez. (Dt. r. f. XIII. 13.)* 11. A maros-vásárhelyi kir. Ítélőtábla területén a kiskorú, a gyámtárs mel­lőzésével egyedül a gyámanyja képvi­selete mellett perbe nem idézhető. (Dt. r. f. XIII. 29.) 12. A községi biró a községi képviselő­testületnek perbeli eljárásánál leendő képviseletére hivatali állásánál fogva nincs hivatva. (Dt. r. f. XIV. 64.) 13. Közhivatalt viselő kiskorú a bíró­ság előtt önképviseletre jogosultnak veendő, ha nem igazoltatik, hogy gyámi hatalom alatt áll. (Dt. r. f. XV. 16.) 14. Oly esetben, midőn a kiskornak ér­deke szülőik érdekével összeütközik, sincs a nagyszülő jogositva a kisko­rnak érdekeit képviselni, s az azokra nézve sérelmesnek vélt határozat el­len, azok érdekében, jogorvoslattal élni. (Dt. r. f. VI. 86.) 15. Oly esetben, midőn valamely per megindításánál a kiskorúak érdekei az apa érdekével összeütköznek, az anya gyermekei érdekében fellépni, tekintve azokat, képviselni jogosítva van akkor is, ha azok gyámjának kü­lönösen ki nem neveztetett, vagy kép viseletükre külön megbízást nem nyert. (Dt. r. f. XI. 2. 2.) 16. Azon körülmény, hogy valamely jogi személy nevében felperesként fellépő egyén oly hivatalos állásban van, melynél fogva a felperes jogi személy képviseletére törvény szerint jogosítottnak tekintendő, föeskü ál­tal is bizonyítható. (Dt. r. f. XI. 6.) 17. A kir. postahivatalnak — mint jogi személynek — képviseletére a kincs­tári jogügyek igazgatósága lévén hi­vatva, oly kereset, melyben a posta­hivatal azon időszerinti kezelője idéz­tetik perbe, hivatalból elutasítandó. (Dt. r. f. XIV. 163.) 18. Az úrbéri kereset a községi biró ellen intézhető akkor is, ha nem az. egész község, hanem a községi birto­kosoknak csak egyik osztálya ellen is van irányozva. (Dt. r. f. XV. lb.) 19. Politikai párt nem képez jogi sze­mélyt, tehát az mint ilyen jogokat s kötelezettségeket érvényesen nem vállalhat. (Dt. r. f. XV. 92. 2.) 20. A községi elöljárók a község nevé­ben pert indítani, s e végből ügyvédet vallani csak azon esetben vaunak jo­gosítva, ha erre a községi képviselő­testület által felhatalmaztattak. (Dt. r. f. XV. 94.) 21. Az iskolai alap alapítása, ugy annak szaporítása a község kötelessége lé­vén, valamely dolog tulajdonjogának a községi iskolai alap részére leendő megszerzése iránti perben a szemé­lyes kereseti jog a községet s illetve annak képviselőjét, és nem az iskola­széket illeti. (Dt. r. f. XV. 108.) 22. A gyámja képviselete mellett perbe

Next

/
Thumbnails
Contents