A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)
52 Polg. törvk. rendtartás. 84. §. miszerint ebbeli, minőségük kifejezetten kiteendő, a 84. §. pedig a kereset kellékeit épen nem érinti, hanem egyedül a gyámoltak és gondnokoltak, valamint a jogi személyek perbeli képviseletére hivatottakat jelöli ki, tekintve továbbá, hogy a bejegyzett társulatoknál az egyes ügyfelek vezeték- és keresznevét bejegyzett czégük pótolja, tekintve végül, hogy ily társulatok perbeli képviseletére gyakran több könnyen változás alá eső személy van jogositva és ezeknek minden netáni változásnál megkivánandó ujabbi kijelölése, valamint a fennebbiekhez képest nincsen előirva, ugy nyilván az illető ügyek rendszeres folyamának nehezítésével járna: oly esetekben, melyekben felperesként valamely czég szerepel, ennek megnevezése elégséges és a képviselő névszerinti kijelölésének mellőzése semmiségi esetet nem képez. (Dt. r. f. XIII. 13.)* 11. A maros-vásárhelyi kir. Ítélőtábla területén a kiskorú, a gyámtárs mellőzésével egyedül a gyámanyja képviselete mellett perbe nem idézhető. (Dt. r. f. XIII. 29.) 12. A községi biró a községi képviselőtestületnek perbeli eljárásánál leendő képviseletére hivatali állásánál fogva nincs hivatva. (Dt. r. f. XIV. 64.) 13. Közhivatalt viselő kiskorú a bíróság előtt önképviseletre jogosultnak veendő, ha nem igazoltatik, hogy gyámi hatalom alatt áll. (Dt. r. f. XV. 16.) 14. Oly esetben, midőn a kiskornak érdeke szülőik érdekével összeütközik, sincs a nagyszülő jogositva a kiskornak érdekeit képviselni, s az azokra nézve sérelmesnek vélt határozat ellen, azok érdekében, jogorvoslattal élni. (Dt. r. f. VI. 86.) 15. Oly esetben, midőn valamely per megindításánál a kiskorúak érdekei az apa érdekével összeütköznek, az anya gyermekei érdekében fellépni, tekintve azokat, képviselni jogosítva van akkor is, ha azok gyámjának különösen ki nem neveztetett, vagy kép viseletükre külön megbízást nem nyert. (Dt. r. f. XI. 2. 2.) 16. Azon körülmény, hogy valamely jogi személy nevében felperesként fellépő egyén oly hivatalos állásban van, melynél fogva a felperes jogi személy képviseletére törvény szerint jogosítottnak tekintendő, föeskü által is bizonyítható. (Dt. r. f. XI. 6.) 17. A kir. postahivatalnak — mint jogi személynek — képviseletére a kincstári jogügyek igazgatósága lévén hivatva, oly kereset, melyben a postahivatal azon időszerinti kezelője idéztetik perbe, hivatalból elutasítandó. (Dt. r. f. XIV. 163.) 18. Az úrbéri kereset a községi biró ellen intézhető akkor is, ha nem az. egész község, hanem a községi birtokosoknak csak egyik osztálya ellen is van irányozva. (Dt. r. f. XV. lb.) 19. Politikai párt nem képez jogi személyt, tehát az mint ilyen jogokat s kötelezettségeket érvényesen nem vállalhat. (Dt. r. f. XV. 92. 2.) 20. A községi elöljárók a község nevében pert indítani, s e végből ügyvédet vallani csak azon esetben vaunak jogosítva, ha erre a községi képviselőtestület által felhatalmaztattak. (Dt. r. f. XV. 94.) 21. Az iskolai alap alapítása, ugy annak szaporítása a község kötelessége lévén, valamely dolog tulajdonjogának a községi iskolai alap részére leendő megszerzése iránti perben a személyes kereseti jog a községet s illetve annak képviselőjét, és nem az iskolaszéket illeti. (Dt. r. f. XV. 108.) 22. A gyámja képviselete mellett perbe