A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. törvk. rendtartás. 84. §. 51 tett, jogérvényesen csak magának a megidézett félnek vagy annak kézbe­síthető, ki az első végzések elfogadá­si! ra felhatalmazva van, (ptr. 259. §.) ellenkezőleg irányában a 111. §. kö­vetkezményei nem alkalmazhatók. (Dt. r. f. I. 53., I. és II. 41.) 2. Tekintve, hogy a ptrs. 83. §-ban foglalt jogkövetkezmény nem a tár­gyalás folyamán felmerült tényekre hanem a perbe idéző első végzésre vonatkozik, tekintve továbbá, hogy a személyes megjelenésre idézett fél­nek elmaradása a már korábban elő­terjesztett védelmet el nem enyészt­heti, az ily elmaradás nem a ptrs. 111. §-a alkalmazását, hanem az ügy állása szerinti határozathozatalt vonja maga után.:,': (Dt. r. f. X. 721.) 84. §. Törv. képviselet. J. Azon általános szabály alól, hogy a törvényben különösen meghatáro­zott eseten kivül meghatalmazás nél­kül más helyett kötelező Ígéretet senki nem tehet, a férj sincs kivéve neje jogügyleteire nézve. (Dt. r. f. I. 65., I. és 11.51.) 2. A pesti kir. tábla területén, a férj külön meghatalmazás nélkül nejét peres ügyekben nem képviselheti." (Dt. r. f. H. 188. I. és II. 140.) 3. Azon esetben midőn a férj és neje vannak perbe idézve, a m.-vásárhelyi kir. Ítélőtábla területén is, a nŐ tár­gyalásra, illetőleg perfelvételre sza­bályszerűen megidézettnek nem te­kinthető, ha részére az idéző végzés a ptrs. 258. §-nak megfelelően külön nem kézbesittetett. (Dt. r. f. III. 320.)* 4. A gyámtárs a m.-vásárhelyi kir. Ítélőtábla területén csak akkor képvi­selheti önállóan a kiskorút, ha a va­gyon kezelése reá bízatott. (Dt. r. f. IV. 341.) 5. Oly esetben midőn a kiskorú és gyámja érdekei a per tárgyára nézve egymással ellentétbe állnak a kiskorú a perben nem gyámja, hanem külön ügvgondnok által képviselendő. (Dt. r. f. VI. 510.) 6. Tekintve, hogy a közgyámok rend­szerint, s a mennyiben e részben az 1870. XLII. t.-cz. 10. §-a alapján 1 eltérő gyakorlat vagy szabályrendelet nem létezik, az illető községek árva­tárának számadás és felelősség terhe alatti kezelésére első vonalban hivat­vák, ebből önként következik, hogy az általuk kezelt községi árvatárt magát érdeklő peres ügyekben, azt a biróság előtt törvényszerűen kép­viselhetik. (Dt. r. f. VIII. 575.)* 7. A budapesti kir. ítélőtábla terüle­tén ügygondnok által képviselt ka­gvaték, mint jogi személy ellen per nem indítható. (Dt. r. f. IX 645.) 8. Az örökösökre kiterjedő meghatal­mazással ellátott alperesi ügyvéd a per folyama alatt, az alperes halála után, annak örökösei képviseletére addig mig az örökösök ellenkezőleg nem intézkednek, jogositva, sőt köte­lezve lévén, vele a tárgyalás az alpe­res örököseinek beidéztetése is foly­tatható, s ily eljárás folytán az alperes hagyatéka, illelőleg a perben képvi­selt örökösei elmarasztalhatok." (Dt. r. f. X. 679.) 9. A kir. kincstár ellen egyes koronái uradalmat illető ügyre nézve inditott perben az illető koronái ügyészség a kincstár képviseletére hivatva van. (Dt. r. f. X. 700.) 10. Tekintve,hogy a ptrs. 64. §-a a felek képviselőire nézve csak azt rendeli, 1 Az 1870: XLII. t.-cz. helyébelépett az 1886: XXI. t.-cz. Lásd egyúttal az 1877: XX. t.-cz. 170. §-át.

Next

/
Thumbnails
Contents