A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. törvk. rendtartás. 75 - 76. §§. 47 75. §. 1. A törvényes jogutódé ént beidézett alperesnek, nem elég a kötelezett jog­elődtőli leszármazását kimutatni, ha­nem felperes azt is, hogy alperes, a kötelezett örökösének biróilag elis­mertetett, tartozik igazolni. (Dt. r. f. VI. 49.) 2. Az örökös ellen inditott kereset esetén az, hogy a beperelt örökös az adós után valóban örökölt, a perben bebizonyítandó, ennek beigazolása nélkül sem az örökség erejéig való elmarasztalás helyt nem foglalhat, sem az örökösödés megtörténtének s az örökség mennyisége kinyomozásá­nak kérdése a végrehajtási eljárásra fenn nem hagyható. (Dt. r. f. VII. 126.) 3. Az örökösök az örökhagyó adóssá­gaiért örökségük erejéig egyetemleg s nem örökrészük arányában lévén felelősek, a hitelezőnek jogában áll az adós örökösei közül, az örökha­gyó tartozásáért, bármelyiket perbe idézni. (Dt. r. f. VEI. 127.) 4. Midőn valamely ingatlan vagyon többek birtokában van, annak kiada­tása csak minden birtoktárs kiadatása mellett lévén elrendelhető, ha a kere­set nem ezek mindnyája ellen intéz­tetik, az ezen oknál fogva elutasi­tandó. (Dt. r. f. X. 232.) 5. Az engedményes nem perelheti első sorban az engedményezőt az en­gedmény tárgyát képező követelés kifizetése iránt. (Dt. u. f. III. (39.) •6. A hitelező fel van ugyan jogosítva, valamennyi adósait az egész követelés iránt egyetemlegesen perbe vonni, ha azonban már az egész összeg iránt az egyetemlegesen kötelezett adósok közül csak az egyik adóst vonta perbe: mindaddig mig ezen adós ellen a bi­rói végrehajtást keresztül vitte, más egyetemlegesen kötelezett adótárs el­len perrel nem léphet fel. (Dt. u. f. XXVII. 1Ü9. Legf. itsz.) 76. §. (nov. 8. §.) Viszontkereset. 1. Azon kérdés, hogy van-e viszkere­setnek helye a perügy érdemére vo­natkozik s e tekintetben a jogsérelem felebbezés utján orvoslandó. (Dt. r. f. III. 311.) 2. Oly viszonkövetelés, mely az alap­perbeli kereset tárgyát nem képezte, az ujitott perben, azon szabálynál fogva, mely szerint a keresetben fog­lalt követelés fölebb nem emelhető, viszonkereset utján csak az alapkere­seti követelés erejéig érvényesíthető. (Dt. r. f. XI. 38.) 3. Az alperes által támasztott viszke­reset megítélhető azon esetben is, ha felperes keresetével elutasittatik. (Dt. r. f. XII. 87. 2. és r. f. XXII. 48.) 4. Az ingatlan birtokbaadására a te­lekkönyvi tulajdonos által inditott tulajdonkereset ellenében, telekkönyv kiigazitása iránti kéret viszkereset utján nem érvényesithető. (Dt. r. f. XII. 90.) 5. Alperes azon védelmét, hogy fel­peres követelése beszámitás folytán elenyészett, nemcsak viszonkereset, hanem kifogás által is érvényesitheti. (Dt. r. XII. 171.) 6. Viszkereset utján nem érvényesít­hető oly jog, melynek érvényesítése végett külön per van folyamatban. (Dt. r. f. f. XIV. 128. és 143.) 7. A tulajdonjog megitélése viszke­reset utján is követelhető, ha az a főkeresettel egy jogalapból szárma­zik, vagy ha az ellenfél a viszonkere­set ellen kifogást nem tett. (Dt. r. f. XV. 20. 2.) 8. Viszonkereset az ujitott perben is í foglalhat helyt, s ennek hely adható

Next

/
Thumbnails
Contents