A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

48 azon esetben is, ha az anyaperbeli itélet épségben fentartatik. (Öt. r. f. XV. 20. 3.) 9. A törvényszék azon határozata, melyben alperest viszonkeresetével a perrendts kellékeinek hiányából elutasította, egyértelmű lévén a kereshetőségi jog megállapításának kifejezett megtagadásával, ily esetben a felebbezett itélet, a viszonkövetelés ez utoni kereshetőségének meg nem állapítása miatt, egészben végzéssel fel nem oldható. — i Dt. r. f. XXV. 40.) 10. Az engedményezett az engedményes ellenében azt az ellenkövetelést is beszámíthatja, mely őt az engedményező ellen az engedmény idejekor megillette. Ha felperes az elleniratra, melyben alperes viszonkeresetet támaszt, választ nem ád, a viszonkövetelés érvényesítésébe beleegyezettnek tekintendő. (Dt. r. f. XVI. 79.) 11. Az esetben, ha az örökhagyó tartozásáért indított perben az örökösök azon ellenvetést tették, hogy örökhagyó után mit sem örököltek, a hitelező jogosítva van, egy ez iránt indítandó alkeresetben követelni, hogy az örökösök örökhagyó hagyatékát felfedezzék, s bemondásaik valóságát esküvel is megerősítsék, ellenesetben a hagyaték állagára nézve a hitelező által előadottak tekintendők valóknak. Ha a főper folyama alatt alkereset indíttatik, ez a főper kifolyása levén, az alkereset folytán költség nem ítélendő, mert azon kérdés, hogy általában tartoznak-e alperesek felperesnek perköltséget fizetni, a főperben hozandó itélet tárgyát képezi. (Dt. r. f. XXV. 16.) 12. Pénzbeli visszakövetelés, mely nyomban tisztába hozható, ha külön jogalapból származott is, felperes követelésével egvüttesen és egyidejűleg elbírálható. (Dt. u. f. V. 164.) 13. Telekkönyvi kiigazítás iránti perben alperes az általa tett fizetések megtérítése iránt viszontkeresettél nem élhet. (Dt. u. f. VI. 109.) 14. A beszámítás (compensatio) alperes részéről nemcsak viszonkereset, hanem kifogás alakjában is érvényesíthető. — Nem kell, hogy a beszámítandó követelés oly értelemben világos (liquid) legyen, hogy felperes azt valósága és mennyisége szerint elismerje ; hanem beszámítandó az alperes viszonkövetelése akkor is, ha valósága és mennyisége csak perrendszerü bizonvitás utján deríthető ki. (Dt. u. f. XIV. 20.) 15. A gátrendőrségről szóló J *71 : XL. tcz. 30. §-a megengedvén, hogy az alispán határozatában meg nem nyugvó fél birtokon kivül a törvény rendes utján kereshessen orvoslást, midőn az alispáni határozatban egyik fél sem nyugszik meg s a felek egyike keresetet indított; a másik fél nem tartozik külön álló keresettel fellépni, hanem ez ellene indított perben mint alperes viszonkeresettei élhet, és ilyenkor a kereset s viszonkereset, a melyeknek a közös jogalapját maga az 1871 : XL. tcz. képezi, egy ítélettel dóntendő el érdemileg. — Ha alperes ily viszonkeresetében kifejezetten csak azt kérelmezi is, hogy az alispáni határozat folytán általa kifizetett kártalanítási összeg neki viszszaitéltessék : ezen kérelemben szükségkép benfoglaltnak tekintendő az a kérelem is, hogy az alispán határozata hatályon kivül helyeztessék és hogy az alperes kártérítésre nem kötelezettnek mondassék ki. (Dt. u. f. XVII. 19.) 10. A beszámítási kifogás mindenkor tárgyát képezheti a keresetre nézve illetékes bíróság ítéletének és azon