A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

42 Polg. törvk. rendtartás. 64—65. §§. nem álló harmadik személyek jogai érintve nincsenek. (Dt. u. f. VI. 23.) 26. Közbirtokossági magán társulat­nak, hogy a bíróságok előtt felperes­seggel birjon, nem kell hatóságilag megerősitett alapszabályokkal birnia. (Dt. u. f. VII. 78.) 27. Oly járulékokra nézve, melyek a főtárgyra egybekapcsoltan voltak ke­resetbe vehetők, de keresetbe nem vé­tettek, külön keresetnek helye nincs. (Dt. u. f. VII. 80.) 28. Nem szolgálhat felperes kereseté­nek elutasítására indokul, hogy felpe­res keresetét kölcsönről kiállított adóslevélre alapitotta, a per során pedig beismerte, hogy a követelés nem kölcsön czimén, hanem más jog­czimen alapul. (Dt. u. f. VII. 92.) 29. Kereshetőségi jog megállapítása kiskorúaknak a gyám által elszámolt, de nem bevételezett kün levő köve­telései iránt. (Dt. u. f. IX. 91.) 30. A kereset czimzése egymagában nem akadályozhatja a törvényszéket abban, hogy kövesse azon eljárást, melyet a polg. törvk. rendtartás szá­mára előszab. (Dt. u. f. VII. 134.) 31. Felperes keresetével el nem uta­sítható egyedül azon indokból, mivel oly ügyvédi dijat kért megítéltetni, mely nincsen jogerejüleg biróilag megállapítva, ha oly költségjegyzé­ket csatol be, melyből a kiérdemelt munkadíj és költség a telj esitett munka arányához és a kiadáshoz mérten megállapítható. (Dt. u. f. XV. 59.) 32. Ha maga a kereset nem is tartal­maz jogczimet, de a keresethez csa­tolt könyvkivonat feltünteti a kere­seti követelés jogczimet és jogalapját, az esetben a kereset nem szenved kellékhiányban. (Dt. r. f. XVIII. 14.) 33. ítélet megsemmisítése alperesnek nem tüzetes megjelölése miatt. (Dt. u. f. XVHI. 102.) 34. Elutasítás a kereseti jogalap hatá­rozatlansága miatt. (Dt. u. f. XVIII. 136.) 35. Ha felperes a végrendelet érvénye­sítésére és öröklési jogának megálla­pítására irányuló keresetében nem idézte az összes örökösöket perbe, keresete szabálytalan lesz ugyan, de ezen szabálytalanság semmiségi okot nem képez, hanem az agy érdemle­ges elbírálásra tartozik. (Dt. u. f. XVII. 64.) 36. Oly meghatalmazott, ki valamely meghatározott összeg felvételére, ille­tőleg az adós annak a meghatalma­zott kezeihez leendő lefizetésére uta­sítva van, ez összeg behajtása végett saját személyében is léphet fel fel­peresként. (Dt. r. f. XVI. 102.) 37. A hagyaték mint ilyen keresetileg fel nem léphet. (Dt. u. f. XXIII. 104.) 38. A prtás 64. §-ának meg nem felelő kereset hivatalból visszautasítandó. (Dt. u. f. XXV. 5.) 65. §. A kereset külkellékei. 1. Azon körülmény, miszerint felpe­resnek a kir. tábla elleni felebbez vénye ügyvédének ellenjegyzésével ellátva s küllapján annak neve s lakhelye kitéve nincs, mint egyszerű ügyvédi mulasztás a felebbezvény visszauta­sítására alapul nem szolgálhat; a mint a hiánypótlás elrendelésének elmulasztása sem indokolhatja a har­madbirósági ítélet megsemmisítését. (Dt. r. f. XXIII. 58.) 2. Azon körülmény, hogy rendes per­ben az ügyvéd a viszonválaszt ellen­jegyezni elmulasztotta, ha az ellen­iratot s a későbbi periratokat ellenje­gyezezésével ellátta, hivatalból ész­lelhető semmiségi esetet nem képez. (Dt. r. f. XXVIII. 9.) 3. Beadvány hibás czimzése egyma-

Next

/
Thumbnails
Contents