A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. törvk. rendtartás. 64. §. 41 mában nagykorúságát elérvén, s az elrendelt póttárgyalásnál saját sze­mélyében a perben tovább is résztve­vén: az előbbi kiskorúság már nem szolgálhat alapul az eljárás s itélet megsemmisítésére. (Dt. r. f. XXIII. 61.) 16. Az által, hogy az apa vizsgálati fog­ságban tartatik, apai hatalmától nem fosztatván meg, — ez idő alatt fele­sége kiskorú gyermekük felett a gyámhatóságot nem gyakorolhatja, s annak nevében érvénvesen pert nem indithat. (Dt. r. f. XXIV. 45.) 17. A letét birói elfogadása nem tagad­ható meg a miatt, mivel a kérvé­nyező az ellenfél családtagjait igé­nyük igazolására felszólittatni kérte. (Dt. r. f. XXV. 44.) 18. A törvény szabályain nem alapszik az, hogy a kereset elutasittassék azon okból, mert alperesek csak felzetileg idéztettek. (Dt. r. f. XXIII. 34.) 19. Nem állapitható a perrend sza­bályaira, hogy a miatt, mert felperes ellenfele lakását be nem jelentette, a további eljárás megszüntetése kimon­dathassék. Azon kézbesitői jelentésre, mikép al­peres ismeretlen helyre költözködött, nincs helye gondnok hivatalbóli ki­nevezésének, hanem arról felperes értesitendő s a további rendelkezés annak kérelmétől teendő függővé. (Dt. r. f. XXV. 13.) 20. Ingatlanra vonatkozó perben a kereseti ingatlanok misége és nieny­nyisége határozottan előadandó, s a telekjegyzőkönyv hiteles alakban csa­tolandó, ellenesetben a hiányok foly­tán a kereset elutasitandó. (Dt. r. f. XVI. 64.) 21. Ha a munkás a munkaadó ellen okmányai visszatartása által szenve­dett kár megtérítése iránt pert indit, tartozik a per meginditása előtt a munkaadót okmányai visszaadása iránt hatósági uton felszólitani. (Dt. r. f. XVII. 50.) 22. Tekintve, hogy a polg. törvk. rendtartás szabályai ki nem zárják az oly kereseteket, melyek a nélkül, hogy alperesnek valamely teljesitési köteleztetése kéretnék, egyedül vala­mely jogviszony birói elismerésére vannak irányozva : valamely jogvi­szonynak előleges birói megállapítása azon fél által, ki az elismertetni kért jogviszonyon alapuló igényeit annak utján érvényesíteni kívánja, kötele­zettség teljesítésére irányzott kére­lem nélkül is kereset utján szorgal­mazható. (Dt. r. f. XIX. 25.) 23. Ha felperes a keresetben megneve­zett alperesek elleniratainak beadása után kérvényt nyújt be az iránt, hogy az ebben utólag megnevezettek is bevonassanak a perbe és a per felvé­telére megidéztessenek, ezen kére­lemnek különbeni hivatalból észle­lendő semmiség terhe alatt hely nem adható, mert a prts 64. §-a szerint alperesek magában a keresetben ne­vezendők meg, s a kereset ily hiányai utólagos kérvénynyel nem pótolha­tók. (Dt. r. f. XXVIII. 16.) 24. A r. kath. főapátságot feltétlenül megilleti a hozzátartozó kath. egy­házak nevében való felperesség, mi­vel a r. kath. főapátság azon joga, melynél fogva őt a hozzátartozó r. kath. egyházak fölötti felügyelet illeti, törvényben gyökerezik. (Dt. u. f. V. 82.) 25. Azon körülmény, hogy felperes nem valamennyi érdekelt fél ellen irányította a keresetet, nem szolgál­hat akadályul arra nézve, hogy a ke­reset érdemileg elbíráltassák ; mert felperes nem kötelezhető arra, hogy ki ellen érvényesítse vélt jogát és ki ellen intézze keresetét, és mert a per­beli itélet úgyis csak a perben álló felekre lévén kötelező, az által perben

Next

/
Thumbnails
Contents