A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

36 Polg. törvk. rendtartás. 52 53. §§. perut helyett a sommás perut érvényesen kiköttethessék. (Dt. r. f. VIII. 577.)::: 7. Ingóságokra intézett igényperben a sommás biróság, (1881 : LX. t. cz. 94. §.) külön ügybiróságként járván el, illetőségtől való eltérésnek e tekintetben helye nem lehet. (Dt. r. f. IX. 671.) 8. Azon esetben is, ha a biróság a percsomó beterjesztése után a ptrs. 53. §-a alapján hivatalból nyilvánítja magát illetéktelennek, ez nem itélet, hanem végzés alakjában mondandó ki, a törvényszék egyik osztályához intézett beadvány nem utasítandó vissza, hanem átteendő a törvényszék illetékes másik osztályához. (Dt. r. f. XI. 33.) 9. Tekintve, hogy valamely ön jogú személy kötelezettségei későbbi gondnokság alá helyezése folytán változást nem szenvednek: a hitelező a ptrs 53. §. d) pontja által nincs korlátozva abban, hogy az adósa irányában érvényesen kikötött szabad biróválasztási jogot annak gondnokság alá helyezése után, részére kinevezett gondnok ellen, az illető követelés iránt inditandó keresetre nézve is igénybe vehesse. (Dt. r. f. XIII. 22.)* 10. Az ügyvédi képviselettel a perben felmerült és a ptrs. 252. §-a értelmében még meg nem állapított képviseleti dijak iránti keresetekre nézve az ügyvédi rendtartás 58. §-ban kijelölt biróság illetékességétől a felek közös egyetértésével sem lehet eltérésnek helye. (Dt. r. f. XIX. 34.) 11. Nem úrbéri, hanem közönséges polgári eljárásnak van helye oly keresetek felett, melyet a maradványföldekért, úrbéri uton már megállapított tőkék után, hátralékban levő összegek megfizetése iránt indítottak. (Dt. r. f. XXIV. 7.) 12. Ha alperesek maguk kívánják, hogy a jbiróság előtt ellenük intézett több rendbeli külön kereset egyesíthessenek, s egy ítéletben oldattassanak meg, ezek megtörténte után többé nem érvényesíthetik azon kifogást, hogy a kereseti összeg némely alperesek ellen a 300 frtot meghaladja. (Dt. r. f. XXIV. 7.) 13. A 300 frtot meg nem haladó tartásdíj iránti kereset, az elvá,lt házastársak közt létrejött és nem kifogásolt egyezségre állapíttatván, arra nézve a jbiróság illetékessége megállapítandó. (Dt. r. f. XXV. 37.)1 14. A keresk. eljárást szabályzó igazs. ministeri rendelet 6. §. 8. pontjában emiitett keresetek eseteiben, melyek rendszerint a kir. törvényszékek hatásköréhez tartoznak és csakis a novella 13. §. 1. p. s a 2. p. a) tételének korlátai közt a járásbíróság hatásköréhez tartoznak: a mennyiben a novella 1. p. s 2. p. aj tétele alá nem vonhatók (t. i. sem készpénzbeli követelésre, sem helyettesíthető ingóságra nem irányulnak), figyelembe veendő-e, hogy a felek a köztük felmerülendő peres kérdések eldöntésére egyik szabadon választandó királyi járásbíróságnak vetették alá magukat, vagyis meg van-e ezen eseteknél engedve a feleknek a birói illetőségre nézve a törvénytől eltérő megállapodás '? (Dt. u. f. VI. 97.) 15. Szerződés felbontására irányuló keresetek nem tartoznak azok közé, a melyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincs. (Dt. u. f. XIV. 142.) 16. A sommás bíróságok kikötött illetékessége megáll azon esetben is, ha az időközben elhalálozott szerződő 1 Az 1881: LIX. tez. 13. §. t. p. szerint 300 frt. helyett 500 frt. értendő.