A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. törvk. rendtartás. 52—53. §§. 35 nézve egyedül alperes lakhelye tekin­tetéből magát illetékesnek nem tart­ja. (Dt. m. r. f. 309.) 3. Oly esetben is, midőn az eskü ki­vételére a per birósága által más bí­róság kerestetett meg, eskü kivéte­lére kitűzött határnap elmulasztása miatt az igazolás a per bíróságánál kérelmezendő. (Dt. r. f. XVII. 32.) 4. A kisebb polgári ügyekre nézve az 1S7 7. évi XXII. törvényczikk által előirt eljárástól, a felek közös meg­egyezésével sem lehet eltérésnek helye, az ily eljárás alá tartozó per­ügyekben tehát, ha az a rendes bíró­ságok előtt, s ekként a ptrs. szerint tétetik folyamatba, az egész eljárás hivatalból megsemmisítendő. (Dt. r. f. XX. 26.) 5. Az okiratok (bon) megsemmisítési eljárásnak folyományát képező tulaj­doni keresetek is ugyanazon bírósá­gok illetőségéhez tartoznak, mint maga a megsemmisítési eljárás. (Dt. r. f. XXV. 5.) 6. Tekintve, hogy az 1878. évi XXY. t. cz. 2. §. szerint az osztrák-magyar bank kiváltságot csak a törvény ki­egészítő részét képező alapszabályok 50. és 82. czikkeiben tüzetesen elő­sorolt üzletekre nyert, hogy tehát a 95. czikk is, mely a bank bírói illetőségét szabályozza, csak azon ügyekre terjedhet ki, a melyek a banknak a szabadalommal összefüggő ügyleteiből származnak: ennélfogva az osztrák-magyar bank ellen minden más, nem az alapsza­bályok 56. és 82. czikkein alapuló üzletekből támadható peres ügyekre nézve, a perrendtartásban megálla­pított illetőségi szabályok érvényesek. (Dt. r. f. XXV. 53.)* 7. Midőn a fél igényének érvényesí­tésével más bírósághoz utasíttatott, és ez a nála folyamatba tett ügy el­intézését az Ő hatáskörébe szintén nem tartozónak találta: az előbbi bíróság a felet az első beadványára hozott végzésre egyszerűen nem uta­síthatja, hanem a megváltozott kö­rülményekkel szemben megfelelő uj határozatot kell hoznia. (Dt. u. f. XIV. 54.) 52. és 53. §§. Elterés a felek akaratából. 1. A váltóügyek nem tartoznak azok közé, melyeknél a ptr. 53. §. szerint a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nem lehetne. (Dt. r. f. I. 23., Lés II. 19.):;: 2. A perfeljegyzésnek kitörlése telek­könyvi ügy, melyre nézve a birói illetőségtől eltérésnek üelve nincs. (Dt. r. f. II. 128., I. és II. 94.) 3. A házassági elválásból felmerült vagyoni követelések iránti keresetek nem tartoznak azok közé, melyekre nézve a ptr. 53. §-a értelmében a birói illetőségtől eltérésnek helye nem lenne. (Dt. r. f. II. 200. I. és ÍI. 150.) 4. Nem vehető a rendes birói illető­ségtől eltérésnek, ha a kereset könyv­kivonat vagy számla alapján a könyv­vitel helyének bírósága előtt tétetett folyamatba, ennélfogva ily bíróság előtt a ptr 35. §. második kikezdése esetében gyámság alatt levő szemé­lyek ellen is megindítható a kereset. (Ptr. 53. §.) (Dt. r. f. III. 274.) 5. A perben eszközlött biróküldés nem vonatkozhatik az azon perbeli Ítélet alapján ingatlanra vezetett vég­rehajtásnál foganatosítandó azon végrehajtási cselekményekre, melyek kizárólag a telekkönyvi hatóság által teljesitendők. (Dt. r. f. V. 443.) 6. A ptr. 53. §. d) pontja ki nem zárja, hogy oly esetben is midőn gyámság vagy gondnokság alatti sze­mélyek vannak érdekelve, a rendes 3*

Next

/
Thumbnails
Contents