A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. törvk. rendtartás. 37. §. házasságbeliek közt, alperes illetékes bírósága előtt érvényesítendő abban az esetben is, ba az ágy-asztaltóli elválásra nézve közöttük valamely polgári bíróság előtt egyezség jött is létre. (Dt. r. f. XXII. 9.) 7. Ha a szentszék a bozzá törvényes szabály folytán a bázassági köteléknek felbontása iránt beadott kereset alapján a felbontás iránti eljárásnak megkezdését megtagadná, a bázassági köteléknek felperesre nézve felbontása iránti kereset a megtagadó végzésnek és az egyéb megkívántató okiratoknak, különösen a lelkész által megkisérlett békéltetést igazoló bizonyítványnak is becsatolása mellett az illetékes polgári törvényszék előtt meginditbató. — (Dt. ti. f. IV. 156.) 8. Ha felperes a szentszéknél a róm. katb. alperesre nézve csakis az ágytól és asztaltól elválasztást kérelmezte, de kijelentette, bogy ő a házassági kötelék végleges felbontását kívánja s erre nézve saját egyházának elvei alapján hozandó határozat hozatala végett az ügyiratokat annakidején az 186S: XLVIIL tcz. alapján reá nézve illetékes polg. bírósághoz áttétetni kérte: a polgári bíróság a házassági köteléknek felperesre nézve leendő felbontása érdemében határozni hivatva van. (Dt. u. f. IX. 162.) 9. Adalék az 1868. évi XLVIIL tcz. 1. §-ának és az 1868. évi LIV. tcz. 36. §-ának viszonyához. (Dt. u. f. xvrii. 12.) 10. Az 1868 : XLVIIL tcz. a vegyes házassági válóperekben csak az egyházi és világi törvényszékek birói hatáskörét szabályozza, de azon kérdés, hogy a világi törvényszékek közül egyes esetben melyik legyen illetékes, el nem dönti, ezen kérdést tehát a perrendtartásban foglalt illetőségi szabályok szerint kell eldönteni. (Dt. u. f. XVIII. 17.) 11. Házassági kötelék felbontása iránti perekben a bizonyítási eljárásnál a polgári törvénykezési rendtartás szolgál irányadóul. (Dt. u. f. XVI. 13.) 12. Annak kimondását, hogy a viszonkereset érdemileg elbírálandó, az a körülmény nem akadályozza, hogy mig a kereset a házasság érvénytelenségének kimondását tárgyazza, addig a viszonkereset a házasság felbontására irányul. (Dt. u. f. XXV. 110.) 37. §. Az örökösödési ügyekben.1 1. Hagyatéki tartozékként összeirt tárgynak, mint más örökséghez tartozónak, kiadatása iránt indított kereset, a hagyatéki a nézve a ptr. 37. §-a szerint illetékes törvényszék és nem a sommás bíróság elé tartozik. Dt. I. r. f. 67 I. és II. 53.) 2. Perre utasítás esetében az örökség ingatlan részére nézve a keresetnek a kitűzött határidőben be nem adása miatt kért birtokba vezetés nem az egyes (járás) bíróság, hanem az illető törvényszék, mint birtokbiróság illetőségéhez tartozik. Dt. II. r. f. 218. (I. és II. 164-.):: 3. Örökösödési ügyekben az egyes (járás) bíróság a pts. 562. és 583. §§-ai értelmében csak az előleges intézkedések s az ingókra vonatkozó sommás osztály megtételére levén hivatva, ingókból álló hagyatéknál is mihelyt az egyezség nem sikerül, a perre utasitás és további eljárás a törvényszék illetőségéhez tartozik. (Dt. IV. r. f. 344.) 4. Az örökösödési eljárás folyamában az öröklési igényen kivül felmerült, 1 V. ö. a prts. 55!)—594. §§-nál közlött határozatokkal.