A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. törvk. rendtartás. 23. §. 21 nyesen kötött oly polgári házasság is érvényes házasság a magyar biró­ság előtt és felbontható általa, a mely keresztény és nem keresztény között köttetvén, Magyarországon nem köttethetnék érvényesen. (Dt. u. f. H. 39.) 18. Ha az ev. ref. vallású felperes a szentszékhez beadott keresetlevelé­ben az ágy és asztaltól való elválasz­tást kérelmezte, a szentszék előtt a per lefolyt, Ítélettel el lett látva, azu­tán ennek a kir. tszékhez történt áttétele s a törvényszék részéről erre hozott végzés folytán felperes a vég­le . es felbontást kérte a törvényszék­hez benyújtott kérvényben : a házas­sági kötelék felbont.ísa mindamellett bíróilag nem mondható ki, mert a házassági kötelék végleges felbon­tása nem kérhető kérvény utján, hanem az iránt is rendes kereset teendő folyamatba alperesnek illeté­kes birósága előtt. (Dt. u. f. II. 147.) 19. (37. számú teljes-ülési döntvény.) Magyarország erdélyi területén fen­álló unitárius egyházi biróságoknak hatásköre házassági válóperekben ki­terjed az ország egyéb részeiben lakó unitáriusokra is. (Dt u. f. XVI. 82.) 20. Ha a nő férjét 500 frtnyi értéket meg nem haladó ingóságai kiadására nem a válóper következményeként, hanem a végleges elválasztás előtt perli, a per mint nem az elválásból felmerült kérdést tárgyazó, a járás­bíróság elé tartozik. — (Dt. u. f. XXIV. 24.) 23. §. Gyámhatósági biróság.1 1. Elmebetegség miatti gondnokság alá helyezésnél az árvaszékekre az 1 V. ö. a II. Részben «Gydmságijogr> rovatával. 1872. évi január 30-ikán kelt igazság­ügyminiszteri rendelet szerint egye­dül a gondnok kinevezése ruháztat­ván át, a marosvásárhelyi kir. tábla területén egyebekben az ottan ér­vényben levő polg. törvkönyv 173. §-a érintetlen hagyatott, következő­leg az ily gondnokság alá helyezés iránt a biróságok és pedig az elme­beteg személyes birósága illetékes. (Dt. r. f. XVI. 5.) 2. A nagyatya ellen unokája tar­tási költségei iránt intézett keresetre nézve a ptrs. 22. §-ában megállapított birói illetékesség nem mérvadó. (Dt. r. f. XVIII. 17.) 3. A gyámsági és gondnoksági ügye­ket szabályozó 1877. évi XX. tvczikk, annak 243. §-a szerint, a ptrsnak az örökösödési eljárásra vonatkozó sza­bályait csak azon esetekre változtatta meg, a midőn az örökösök vagy azok egy része atyai hatalom, gyámság vagy gondnokság alatt áll, mely ese­tekben az örökösödési eljárásra a gyámhatóság illetékes, minden más esetben és akkor is, midőn a gyám­hatóság előtti eljárásban az örökjog vitássá vált, a 255. §. szerint a hagya­téki biróság illetékességi köre válto­zatlanul meghagyatott, mi mellett az idézett XX. tvczikk 227. és 236. §§-ban foglalt rendelkezések helyt foghatnak a nélkül, hogy ebből azon esetre, midőn az eljárásra a biróságok hivatvák, a ptrsnak az örökösödési eljárás körüli illetékességre vonat­kozó szabályai hatályon kívül helye­zését lehetne következtetni. (Dt. r. f. XIX. 28.)* 4. Az 1877. évi XX. tvczikk életbe lépte folytán ügygondnok rendelé­sére, az esetben is, ha a kiskorú gyámja által érdekösszeütközés miatt nem képviseltethetik, a gyámhatóság vált illetékessé. (Dt. r. f. XX. 47.) ^ 5. Annak bírálata, hogy a községi

Next

/
Thumbnails
Contents