A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

22 Polg. törvk. rendtartás. 25. közgyám a kezelt árvapénzeknek, a megyei pénztárba leendő befizetésére kötelezendo-e ? a birói hatáskörbe tartozik. (Dt. r. f. XXII. 59.) 6. Azon keresetek, melyek a volt köz­gyám ebbeli hivatala megszűnte után, mint magán személy ellen, saját cse­lekvéséből felnié], ülő és saját vagyonát érintő felelősségénél fogva indíttat­nak, a polgári biróságok hatáskörébe tartoznak. (Dt. r. f. XXII. 61.) 25. §. Kivételes biróságok. a) Területen kívüliek ellen. 1. A bécsi cs. kir. főudvarnagyi hiva­talnak a területen kivüliség kivált­ságával biró egyének személyes ügyeire kiterjedő birói hatósága a ptrst szabályozó 1868. évi LIV. tvczikk hatálybalépte, s illetve az átm. int. tárgyában kelt 1869. évi márczius 30-ki igm. rendelet I. czikke által megszüntetve nem lett. (Dt. r. f. XI. 35.) 2. A cs. k. főudvarnagyi hivatalnak, államunkban a területenkivüliség ki­váltságával biró személyek ügyeire kiterjedő hatósága ujabb törvényeink által megszüntetve nincs. Ily kerese­teknek tekintendők azok is, melyek az egyházi patronatussal járó kötele­zettségek teljesítésére vonatkoznak ; és azért a rendes biróságok által hiva­talból visszautasitandók. (Dt. r. f. XXII. 4. és XXIII. 3.) b) Urbe'rí ügyekben. 3. Miután a királyi törvényszékek il­letékessége az 1871. évi XXXI. tczikk 18. §-a által az úrbéri, tagositási és aiányositási ügyekre is kiterjesztetett, s e szerint ugyanazon birtokbiróság itél az úrbéri és a polgári ügyekben, a törvényszék illetősége ellen az ügy természete miatt emelt kifogásnak helye nincs, de miután úrbéri ügyek­ben külön eljárás létezik, azon kifo­gás, hogy az ügy úrbéri útra tartozik,, s ekként urbén eljárás szerint inté­zendő el, valamint az eme kifogás felett hozott határozat ellen a tör­vényszabta jogorvoslatok érvényesít­hetők. (Dt. r. f. VII. 530.)* 4. Az úrbéri kárpótlás kiutalása iránti birói eljárásra azon törvényszék illeté­kes, melynek területén az illető me­gyei levéltár van. — (Dt. r. f. XII. 101.) 5. Tekintve, hogy az 1871. évi LIII. tcz. 51. §-a azon úrbéri pereket vilá­gosan felsorolja, melyekben külön semmiségi panasznak nincs helye : e rendelkezés nem alkalmazható a birtokállapot ideiglenes fenntartása, iránt inditott keresetekre, mint a a melyek ugyanazon törvény 87. §-a nyomán, a királyi járásbíróságok elé és sommás eljárás alá tartoznak. (Dt. r. f. XI. 25.)* G. Az úrbéri tárgyú kereset ha nem a földesuraság ellen intéztetik is, úr­béri uton inditandó meg. (Dt. r. f. XV. 44.) 7. Tekintve, hogy az úrbéri termé­szettel biró zsellértelkek után járó legelőilletőség a zsellértelkek rend­szerinti tartozékát képezi ugyan, tekintve mégis, hogy az ily legelő­illetőség az 1871. évi 53 tvcz. 56. §. értelmében a zsellértelektől külön ­váltan elidegenithető ; ily elidegení­tés esetében tehát az a zsellértelek­nek kiegészítő részét, illetve tartozé­kát képezni megszűnt, tekintve végre, hogy az említett törvényczikk értelmében elidegení­tett legelőilletőség uj tulajdonosa tulajdonjogát a telekkönyveknek M birtokszabályozások folytán szüksé­gessé vált átalakításánál követendő

Next

/
Thumbnails
Contents