A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

184 Ügyvédi rendtartás. niara székhelyétől távolabb eső helyen közvetlenül, a székhelyen pedig egyedül a kamarai választmány kezdeményezésére. (Dt. r. f. XXIV. 11.) 3. Az ügyvédi kamara valamely ügyvéd ellen, biróilag megállapított birság behajtása végett végrehajtást eszközöltetvén: az abban felmerült végrehajtói költség fizetésére nem kötelezhető. (Dt. r. f. XXIV. 30.) V. FEJEZET. Az ügyvédek jogai és kötelességei.1 1. A perbeli eljárás költségeiért, különösen pedig oly kiadásokért, melyek valamely birói eljárás eszközlése védett előlegezendők, a bírósággal s illetve az állammal szemben első sorban a feleket képviselő ügyvédek felelősek. (Dt. r. f. XV. 26.) 2. Az ügyvédek lajstromába felvett ügyvéd jogosítva van váltóügyekben is feleket képviselni, még ha nem is tette le a váltóügyvédi vizsgát. (Dt. r. f. XVIII. 48.) 3. Tekintve, hogy a peres feleknek ügyvéd általi képviseltetése esetében a bíróság a per felszerelésére és befejezésére vonatkozó intézkedéseinél a ptrs szerint közvetlen csak az illető ügyvédekkel érintkezik, következőleg a tanúkihallgatás, birói szemle és más perbeli cselekmények eszközlésére szükséges előlegek lefizetése iránti felszólítás is közvetlenül csak ezekhez intézhető; tekintve továbbá, hogy az ügyvéd perbeli állásánál fogva egyrészről a peres eljárással rendszerint egybekötött kiadások teljesítésére jogosítottnak, másrészről pedig a biróság1 V. ö. a prts. II. Cz. III. Fejezeténél közlött határozatokkal. gal szemben kötelezettnek veendő eleve az iránt gondoskodni, hogy a birói eljárás akadálytalan eszközlésére rendesen szükséges előlegezések késedelem nélkül beszolgáltathassanak, ettől tehát kivétel egyedül a rendkívüli költségekre nézve, s illetve azon esetre lenne megállapítható, ha a beszolgáltatandó költség előre nem látott körülményeknél fogva a per tárgyához mérve aránytalan nagy összegre rúgna; tekintve végül, miszerint az ügyvédi rendtartás 40., 46., 49., 54., 58. stb. §-ai is, midőn az ügyvédeket aránylagos követelhetésére feljogosítják, azoknak az elvállalt ügy akadálytalan keresztülvitelére szükséges költségek előlegezése iránti felelősségét nyilvánvalóan feltételezik: mindezeknélfogva a per során előforduló és a perbeli feleket törvény szerint terhelő mindennemű költségeknek, milyenek a tanúkihallgatás, bírói szemle stb. járó dijak beszolgáltatására az ügyvédek végrehajtás terhe mellett első sorban rendszerint kötelezhetők. (Dt. r. f. XX. 5.)* 4. A pártfogó ügyvéd tisztétől való felmentetésre jogosult az ügyvéd, ki azon törvényszéken kívül lakik, melynél a pártfogolandó fél pere folyamatba teendő. (Dt. r. f. XXIV. 1.) 5. Ügyvédnek a volt sérelmek orvosoltatása czéljából jogosan történt felszólalása csak azért, mert fegyelmi panasza alaptalannak találtatott, utóbb sem válhatott jogosulatlanná, aminek további következménye, hogy büntethetővé sem válhatott, minthogy ha ez nem volna igv> vagyis ha a kötelességszerüleg és jogosan történő felszólalás esetleg büntetést vonhatna maga után, ez illusoriussá tenné az ügyvédnek az 1874. XXXIV. tcz. 52. §-ával biztosított teljes szólásszabadságát, s ezzel