A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)
Ügyvédi rendtartás. 183 társadalmi és erkölcsi magaviseletének figyelembe vétele mellett határoz a kérelem felett. (Dt. u. f. XIX. 88.) 12. Az ideiglenesen nyugdíjazott biró felvehető-e az ügyvédi kamarába ? (Dt. u. f. XXIV. 3.') 13. A községi biró és az ügyvédi állás összeférhetlen. (Dt. u. f. XXIV. 97.) 14. A ki egy ellene inditott vesztegetési bűnügy miatt, melyben a kir. tábla őt bűnösnek mondta ki. és a Curia a gyanuok fentartása mellett felmentette, kénytelen volt birói hivatalát elhagyni, bir-e jogosultsággal arra, hogy az ügyvédi névjegyzékbe való felvételét igényelhesse. (Dt. u. f. XXVI. 89.) II. FEJEZET. Az ügyvédjelöltekről. 1. Az ügyvédség gyakorlatától végkép elmozdított ügyvédnek, ujabbi ügyvédjelölti joggyakorlatra való bocsátása meg nem engedhető. (Dt. r. f. XXII. 59.) 2. Valamely ügyvédjelölti joggyakorlat tudomásul vételénél az ügyvédikamara tudomásának nem az ügyvédjelölt jelentésein, hanem az ügyvédi rendtartásban megjelölt adatokon kell alapulnia. (Dt. r. f. XXVI. 12.) 3. Az ügyvédi rendtartás 5. és 11. §-ai értelmében a joggyakorlat kizárólag az ott jelölt hatóságoknál és közegeknél töltendő. (Dt. u. f. V. 7.) 4. Közjegyzői jelölt felvétele az ügyvédjelöltek lajstromába. (Dt. u. f. VIII. 148.) 5. Ügyvédjelölt felfügge ztése a gyakorlattól. — Megsemmisítése az ügyvédi kamara fegyelmi végzésének a törvényben nem foglalt büntetés kiszabása miatt. (Dt. u. f. XII. 125.) 6. Közigazgatási gyakornok mint ilyen bejegyezhető-e az ügyvédjelöltek lajstromába ? — (Dt. u. f. XII. 184.) 7. Azon körülmény, hogy valaki rágalmazásért el volt itélve, nem szolgálhat akadályul arra nézve, hogy az ügyvédjelöltek lajstromába felvétessék. (Dt. u. f. XVIII. 106.) 8. A megyei tisztviselőknek az ügyvédjelölti lajstromba való bejegyzése mily körülmények közt engedhető meg ? (Dt. u. f. XIX. 89.) 9. Tekintve, hogy a magyar büntetőtörvénykönyvnek életbe léptetéséről szóló 1880 : XXXVII. tcz. 28. §-ának végbekezdése ügyvédekre nézve, kik a magyar büntetőtörvénykönyvek életbeléptetése után hivatalvesztésre Ítéltetnek, megengedi, hogy az ügyvédek lajstromába való felvétel végett, a mellékbüntetésre, vagyis a hivatalvesztése és politikai jogok felfüggesztésére kiszabott határidő eltelte után jelentkezhetnek ; ebből önként következik, hogy az ügyvédjelölt hasonló körülmények között az ügyvédnél szigorúbban nem sújtható. (Dt. u. f. XXIV. 2.) 111. FEJEZET. Az ügyv. kamarákról. 1 Az ügyvédi kamara által az ügyvédekre kivetett (kamarai) évi illetmény iránt inditott keresetekre ; tekintve, hogy azok külön törvény intézkedése folytán vagy az 1877. évi XXII. tcz. 11. §-a végpontjában az eme törvényszerinti közönséges eljárás és illetékesség alól kivéve nincsenek: ezen törvény szabályai alkalmazandók. (Dt. r. f. XX. 7.):;: 2. Az elhalt ügyvéd iratai s értékeinek leltár melletti zár alá vétele, nem az ügyvédi kamara, hanem a biróság hatáskörébe tartozik s mindenkor ez által eszközöltetik, és pedig a ka-