A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Ügyvédi rendtartás. 183 társadalmi és erkölcsi magaviseleté­nek figyelembe vétele mellett határoz a kérelem felett. (Dt. u. f. XIX. 88.) 12. Az ideiglenesen nyugdíjazott biró felvehető-e az ügyvédi kamarába ? (Dt. u. f. XXIV. 3.') 13. A községi biró és az ügyvédi állás összeférhetlen. (Dt. u. f. XXIV. 97.) 14. A ki egy ellene inditott vesztegetési bűnügy miatt, melyben a kir. tábla őt bűnösnek mondta ki. és a Curia a gyanuok fentartása mellett felmen­tette, kénytelen volt birói hivatalát elhagyni, bir-e jogosultsággal arra, hogy az ügyvédi névjegyzékbe való felvételét igényelhesse. (Dt. u. f. XXVI. 89.) II. FEJEZET. Az ügyvédjelöltekről. 1. Az ügyvédség gyakorlatától vég­kép elmozdított ügyvédnek, ujabbi ügyvédjelölti joggyakorlatra való bo­csátása meg nem engedhető. (Dt. r. f. XXII. 59.) 2. Valamely ügyvédjelölti joggyakor­lat tudomásul vételénél az ügyvédi­kamara tudomásának nem az ügyvéd­jelölt jelentésein, hanem az ügyvédi rendtartásban megjelölt adatokon kell alapulnia. (Dt. r. f. XXVI. 12.) 3. Az ügyvédi rendtartás 5. és 11. §-ai értelmében a joggyakorlat kizá­rólag az ott jelölt hatóságoknál és közegeknél töltendő. (Dt. u. f. V. 7.) 4. Közjegyzői jelölt felvétele az ügy­védjelöltek lajstromába. (Dt. u. f. VIII. 148.) 5. Ügyvédjelölt felfügge ztése a gya­korlattól. — Megsemmisítése az ügy­védi kamara fegyelmi végzésének a törvényben nem foglalt büntetés ki­szabása miatt. (Dt. u. f. XII. 125.) 6. Közigazgatási gyakornok mint ilyen bejegyezhető-e az ügyvédjelöl­tek lajstromába ? — (Dt. u. f. XII. 184.) 7. Azon körülmény, hogy valaki rá­galmazásért el volt itélve, nem szol­gálhat akadályul arra nézve, hogy az ügyvédjelöltek lajstromába felvétes­sék. (Dt. u. f. XVIII. 106.) 8. A megyei tisztviselőknek az ügy­védjelölti lajstromba való bejegyzése mily körülmények közt engedhető meg ? (Dt. u. f. XIX. 89.) 9. Tekintve, hogy a magyar büntető­törvénykönyvnek életbe léptetéséről szóló 1880 : XXXVII. tcz. 28. §-ának végbekezdése ügyvédekre nézve, kik a magyar büntetőtörvénykönyvek életbeléptetése után hivatalvesztésre Ítéltetnek, megengedi, hogy az ügy­védek lajstromába való felvétel végett, a mellékbüntetésre, vagyis a hivatal­vesztése és politikai jogok felfüg­gesztésére kiszabott határidő eltelte után jelentkezhetnek ; ebből önként következik, hogy az ügyvédjelölt ha­sonló körülmények között az ügyvéd­nél szigorúbban nem sújtható. (Dt. u. f. XXIV. 2.) 111. FEJEZET. Az ügyv. kamarákról. 1 Az ügyvédi kamara által az ügy­védekre kivetett (kamarai) évi illet­mény iránt inditott keresetekre ; te­kintve, hogy azok külön törvény intézkedése folytán vagy az 1877. évi XXII. tcz. 11. §-a végpontjában az eme törvényszerinti közönséges eljárás és illetékesség alól kivéve nincsenek: ezen törvény szabályai alkalmazandók. (Dt. r. f. XX. 7.):;: 2. Az elhalt ügyvéd iratai s értékei­nek leltár melletti zár alá vétele, nem az ügyvédi kamara, hanem a biróság hatáskörébe tartozik s mindenkor ez által eszközöltetik, és pedig a ka-

Next

/
Thumbnails
Contents