A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. törvk. rendtartás. 541—550. §§. 141 szemle megtörtént, az ujabban kért előleges szemle elrendelésének útjában nem állhat. (Dt. r. f. X. 704.) 2. Előleges szemlénél a szakértők választására kitűzött határnap elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. (Dt. r. f. X. 705.) 3. Nem szolgál bizonyítékul oly előleges bírói szemle, mely nem a szabályoknak megfelelőleg eszközöltetett, különösen ha az ismert ellenfél — bár erre elegendő idő lett volna — meg nem hivatott. (Dt. r. f. XIII. 54.) 4. Az előleges birói szemle költségeit ha ez ennek alapján indított perben az ellenfél pervesztessé lesz, mint erre okot szolgáltató ő tartozik viselni, s erre az ítéletben kötelezendő. (Dt. r. f. XIX. 43.) 541. §. 1. A felperes által egyoldalulag eszközölt előleges szakértői vélemény ügydöntőleg figyelembe vehető-e, ha az nem azon bíróság által eszközöltetett, melyet a prts 540. §-a szerint a perbeli eljárás illeti, sem pedig a prts 541. §-a ellenére az ellenfél a szakértők megválasztására és a szemléhez való megjelenésre nem hivatott fel, holott felperes ellenfelét tudhatta ? (Dt. r. f. XXVIII. 75.) VI. FEJEZET. Hivatalos bizonylatok. 543. §. Hivatalos bizonyítvány esetei. 1. Bírói hivatalos cselekvények megtörténte tanúvallomások által nem igazolható. (Dt. r. f. VI. 45.) 2. Zálogvisszaváltási perben a leszármazásra nézve a szolgabíró bizonyítványa kellő bizonyítékul nem szolgál. (Dt. r. f. X. 313.) 3. A bírósági végrehajtó az ingatlannak birói végrehajtás utján történt eladásáról bizonyítvány kiadására jogosítva nem lévén, ily bizonyítvány alapján a vevő a megvett ingatlan birtokát per utján sikerrel nem követelheti. (Dt. r. f. XVII. 1.) 4. Valamely hivatalos tény beigazolására nem az illető hivatalos közeg tanuképeni kihallgatásának, hanem okmány általi bizonyításnak lehet csak helye. (Dt. r. f. XX. 7G.) 550. §. Az aláírás valódiságáról. 1. A ptsnak 550. §-a csak az aláírások valódiságának mikénti bizonyításáról rendelkezvén, nem foglal magában szabályt azon egyéb fontos mozzanatokra is, a melyek a végrendeletek alkotásánál előfordulnak és csak azon egyetlen egy esetben alkalmazható, ha a végrendelkező már egy előre irásba foglalt végrendeletet készen vinne a kir. j bírósághoz a végett, hogy aláírásának valódisága hitelesíttessék, de nem alkalmazható azon esetben, ha a végrendelkező akaratát a járásbiró előtt kívánja nyilvánítani és ott kívánja irásba foglaltatni. — .Jólehet tehát az 1874: XXXV. tcz. 25. §-a szerint a járásbiró azon esetekben, a melyekben a kir. közjegyző helyett okiratok felvételére van jogosítva, a bíróságokra nézve fenálló szabályok szerint jár el: ebből nem következik az, hogy a végrendelkezések felvételénél is csupán a ptrts. 550. §-ában foglalt szabályt köteles megtartani. (Dt. u. f. VIII. 145.) 2. A járásbíróságok közvégrendeletek felvételére kivétel nélkül jogositvák. — A közvégrendeletek felvételénél a jbiróságok az 1874: XXXV.