A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. törvk. rendtartás. 257—258. §§. 119 6. Oly ítélet hozatala, melynek végre­hajthatósága még csak a jövőben, meg nem határozott, bizonytalan időben beállandó eseménytől tétetik függővé, a ptrts. nemcsak 253., de a 256. §-ban is foglalt intézkedésekkel merőben ellenkezik (Dt. u. f. V. 50.) 257. §. Egyesség. 1. A folyamatba tett kereseteknél a felek egyezkedési jogának csak a ptr. által vont korlátok közt lévén helye: oly egyezség, melyben a kötelezettség elismerése a felhivott tanuk vallomá­sának kimenetelétől feltételeztetik, az Ítélet helyét nem pótolhatja. (Dt. r. f. X. 68i.) 2. Azon kifogás, hogy valamely egyez­ség érvényre nem emelkedett, csak akkor bir jogi jelentőséggel, ha egyut­tal oly ténykörülmények adatnak elő, s bizonyittatnak, melyekből az egyezség érvénytelensége vagy hatály­talansága jogilag következik. (Dt. r. f. XIV. 128. 1.) 3. A perbe idézett kiskorúak nevében a per folyamában azok gyámja által kötött birói egyezség jogérvényes­ségéhez gyámhatósági jóváhagyás nem szükséges. (Dt. r. f. XX. 20.) 4. A per bírósága azon egyezség foly­tán is, mely nem előtte, hanem a tanúkihallgatás vagy más birói cse­lekvény teljesítése végett megkeresett bíróság előtt törvényszerű alakban létrejött az eljárást beszüntetni kö­teles'. (Dt. r. f. XXI. 8.) 5. Ha alperes és felperes között a kereset beadása és a tárgyalási határ­nap közt egyezség jön létre, s alperes az egyezség megkötésekor előtte tud­valevően beadott volt kereset utóla­gos birói kézbesítése folytán óvatos­ságból a tárgyalásnál megjelent, a megjelenési költségek felperest nem terhelhetik. A kiegyezés fényéből nem foly felperesnek azon kötelezett­sége, miszerint a kereset visszavonása s a tárgyalási határnap megszünte­tése iránt a bíróságnál saját költsé­gére kérvényt tartozzék beadni, ha­nem alperesnek dolga, hogyha felpe­resnek jóhiszeműségében kételkedik, azt az egyezségben külön kikötni. (Dt. u. f. ÍV. 113.) 258. §. Kijavítás. 1. Az elsőbiróság határozatába be­csúszott tollhiba kiigazításának nem lehet többé helye, miután ugyanazon ügyben a másodbiróság is már hatá­rozott, ha mindjárt ezen tollhiba a másodbiróság figyelmét is elkerülte, s az elsőbirósági határozat egyáltalá­ban egész terjedelmében helybenha­gyatott volna; ily esetben csak a másodbiróság lehet hivatva a határo­zatban foglalt tollhiba kiigazítására. (Dt. r. f. II. 147., I. és II. 108.) 2. A birói határozatban becsúszott toll-, szám- vagy névhiba kiigazítása azon okból, hogy az iratok felebb­vitel folytán a felsőbb bírósághoz már felterjesztettek, meg nem tagad­ható. (Dt.'r. f. IX. 635.) 3. Tollhiba kiigazításnak a felek ré­szére már kiadott határozatnál csak az illető felek kérelmére lehet helye. (Dt. r. f. X. 668.) A . Ha az árverési végzésben a végre­hajtási összeg s járulékai ki nem tétetnek, és költség nem állapíttatott meg. az elsőbiróság e hiány pótlása iránt beadott kérvény folytán hiányos végzését kiegészíteni tartozik. A biró hibája folytán okozott felebb­vitel költségeiben az eljáró biró marasztalandó el. (Dt. r. f. XVIII. 28.)

Next

/
Thumbnails
Contents