A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)
Polg. törvk. rendtartás. 257—258. §§. 119 6. Oly ítélet hozatala, melynek végrehajthatósága még csak a jövőben, meg nem határozott, bizonytalan időben beállandó eseménytől tétetik függővé, a ptrts. nemcsak 253., de a 256. §-ban is foglalt intézkedésekkel merőben ellenkezik (Dt. u. f. V. 50.) 257. §. Egyesség. 1. A folyamatba tett kereseteknél a felek egyezkedési jogának csak a ptr. által vont korlátok közt lévén helye: oly egyezség, melyben a kötelezettség elismerése a felhivott tanuk vallomásának kimenetelétől feltételeztetik, az Ítélet helyét nem pótolhatja. (Dt. r. f. X. 68i.) 2. Azon kifogás, hogy valamely egyezség érvényre nem emelkedett, csak akkor bir jogi jelentőséggel, ha egyuttal oly ténykörülmények adatnak elő, s bizonyittatnak, melyekből az egyezség érvénytelensége vagy hatálytalansága jogilag következik. (Dt. r. f. XIV. 128. 1.) 3. A perbe idézett kiskorúak nevében a per folyamában azok gyámja által kötött birói egyezség jogérvényességéhez gyámhatósági jóváhagyás nem szükséges. (Dt. r. f. XX. 20.) 4. A per bírósága azon egyezség folytán is, mely nem előtte, hanem a tanúkihallgatás vagy más birói cselekvény teljesítése végett megkeresett bíróság előtt törvényszerű alakban létrejött az eljárást beszüntetni köteles'. (Dt. r. f. XXI. 8.) 5. Ha alperes és felperes között a kereset beadása és a tárgyalási határnap közt egyezség jön létre, s alperes az egyezség megkötésekor előtte tudvalevően beadott volt kereset utólagos birói kézbesítése folytán óvatosságból a tárgyalásnál megjelent, a megjelenési költségek felperest nem terhelhetik. A kiegyezés fényéből nem foly felperesnek azon kötelezettsége, miszerint a kereset visszavonása s a tárgyalási határnap megszüntetése iránt a bíróságnál saját költségére kérvényt tartozzék beadni, hanem alperesnek dolga, hogyha felperesnek jóhiszeműségében kételkedik, azt az egyezségben külön kikötni. (Dt. u. f. ÍV. 113.) 258. §. Kijavítás. 1. Az elsőbiróság határozatába becsúszott tollhiba kiigazításának nem lehet többé helye, miután ugyanazon ügyben a másodbiróság is már határozott, ha mindjárt ezen tollhiba a másodbiróság figyelmét is elkerülte, s az elsőbirósági határozat egyáltalában egész terjedelmében helybenhagyatott volna; ily esetben csak a másodbiróság lehet hivatva a határozatban foglalt tollhiba kiigazítására. (Dt. r. f. II. 147., I. és II. 108.) 2. A birói határozatban becsúszott toll-, szám- vagy névhiba kiigazítása azon okból, hogy az iratok felebbvitel folytán a felsőbb bírósághoz már felterjesztettek, meg nem tagadható. (Dt.'r. f. IX. 635.) 3. Tollhiba kiigazításnak a felek részére már kiadott határozatnál csak az illető felek kérelmére lehet helye. (Dt. r. f. X. 668.) A . Ha az árverési végzésben a végrehajtási összeg s járulékai ki nem tétetnek, és költség nem állapíttatott meg. az elsőbiróság e hiány pótlása iránt beadott kérvény folytán hiányos végzését kiegészíteni tartozik. A biró hibája folytán okozott felebbvitel költségeiben az eljáró biró marasztalandó el. (Dt. r. f. XVIII. 28.)