A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

116 Polg. törvk. rendtartás. 252. §. megtérítését követelni oly esetben, midőn a megsemmisítés hivatalból és nem az ő kifogása folytán követ­kezett be. (Dt.u. f. XIV.'153.) 252. §. Képviselői dijak. 1. Az ügyvédi dij a per befejezte után különleg csakis rendes keresetlevél ntján követelhető, s az ily kereset a polgári törvénykezési rendtartás sza­bályai szerint tárgyalandó. (Dt. r. f. I. 62., I. és II. 48.)* 2. A hiányos elsőbirósági Ítéletek ki­egészítése kellő időben, valamint más esetekben, ugy akkor is magánál az eljáró bíróságnál kérelmi uton szor­galmazható, ha az illető ítéletből a perben felszámított ügyvédi dijak különleges megállapítása kimaradt; egyébként azonban azon körülmény, hogy a meg nem állapított ügyvédi dijak a perben fel voltak számítva, mitsern változtat amaz általános sza­bályon, miszerint ily dijak megítélése utólag csak külön kereset és szabály­szerű perbeli tárgyalás alapján fogbat helyet. (Dt. r. f. XI. 56.)* 3. A felebbviteli bíróság a felebbező fél ügyvédének az alsóbb bírósági ítéletben megállapított dijait, bár a felebbezés ezekre ki nem terjedett, hivatalból lejebb szállíthatja. (Dt. r. f. XII. 84-.) 4. Tekintve, hogy az ügyvéd az általa képviselt féllel, kinek meghatalma­zása alapján van csak joga az illető perbe befolyni, e per folyamában jogilag egy személyt képez; tekintve, hogy az ügyvédi dijak megállapítása iránt a bíróság az érde- j kelt ügyvéd egyoldalú felszámítása alapján az általa képviselt fél kihall­gatása nélkül a ptrs 251. és 252. §§-sai értelmében belátása szerint van hivatva batározni, s ez okból a fél érdekeire hivatalból is figyelem­mel lenni köteles: a képviselő a birói határozatoknak dijai megállapítására vonatkozó része ellen sem élhet saját nevében felebb­viteli perorvoslattal, a fokozatos felső bíróságok az alsó bírósági határozat­nak a képviselő-dijak megállapítására vonatkozó részét hivatalból megvál­toztathatják. (Dt, r. f. XIII. 20.)* 1 5. A gondnoki dijak a magán meg­bízatás folytán felmerült ügyvédi di­jakkal egy tekintet alá esnek. (Dt. r. f. XV. 12,) 6. Az ügyvéd az ügy vitelére a fel által megbízva lévén, ha az annak érdekében valóban munkát teljesí­tett, azon indoknál fogva, hogy a teljesített munka díjazásra méltónak nem találtatott, az ügyvédi dijak megállapítása nem mellőzhető. (Dt. r. f. X. 326.) 7. A bíró az ügyvédi munkadijak megállapítására jogosítva levén, ha a bíró az ügyvéd munkáját díjra érde­mesnek nem találja, annak részére a munkadíj megállapítását megtagad­hatja. (Dt. r. f. XI. 64.) 8. A kikötött ügyvédi jutalomdíj^ megfizetésére az illető fél azon esetre­is kötelezendő, ha a per nem az ő előnyére döntetett el. (Dt. r. f. XII. 176.) 9. A bíróság jogosítva van oly eset­ben, ha mindkét fél periratai elany­nyira meddők, hogy díjazásra nem érdemesek, mindkét fél ügyvédjé­től megvonni a munkadijt, illetve munkadijt nem ítélni meg. (Dt. r. f. XVIII. 42.) 10. Ha a fél a bíróság szókhelyén kí­vül lakó ügyvédet biz meg képvisele­tével, ennek a bíróság székhelyére történt utazása folytán felmerült 1 Hatályát vesztette a kir. Curia 23, számú teljes ülési határozata által.

Next

/
Thumbnails
Contents