A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

116 Polg. törvk. rendtartás. 252. §. megtérítését követelni oly esetben, midőn a megsemmisítés hivatalból és nem az ő kifogása folytán következett be. (Dt.u. f. XIV.'153.) 252. §. Képviselői dijak. 1. Az ügyvédi dij a per befejezte után különleg csakis rendes keresetlevél ntján követelhető, s az ily kereset a polgári törvénykezési rendtartás szabályai szerint tárgyalandó. (Dt. r. f. I. 62., I. és II. 48.)* 2. A hiányos elsőbirósági Ítéletek kiegészítése kellő időben, valamint más esetekben, ugy akkor is magánál az eljáró bíróságnál kérelmi uton szorgalmazható, ha az illető ítéletből a perben felszámított ügyvédi dijak különleges megállapítása kimaradt; egyébként azonban azon körülmény, hogy a meg nem állapított ügyvédi dijak a perben fel voltak számítva, mitsern változtat amaz általános szabályon, miszerint ily dijak megítélése utólag csak külön kereset és szabályszerű perbeli tárgyalás alapján fogbat helyet. (Dt. r. f. XI. 56.)* 3. A felebbviteli bíróság a felebbező fél ügyvédének az alsóbb bírósági ítéletben megállapított dijait, bár a felebbezés ezekre ki nem terjedett, hivatalból lejebb szállíthatja. (Dt. r. f. XII. 84-.) 4. Tekintve, hogy az ügyvéd az általa képviselt féllel, kinek meghatalmazása alapján van csak joga az illető perbe befolyni, e per folyamában jogilag egy személyt képez; tekintve, hogy az ügyvédi dijak megállapítása iránt a bíróság az érde- j kelt ügyvéd egyoldalú felszámítása alapján az általa képviselt fél kihallgatása nélkül a ptrs 251. és 252. §§-sai értelmében belátása szerint van hivatva batározni, s ez okból a fél érdekeire hivatalból is figyelemmel lenni köteles: a képviselő a birói határozatoknak dijai megállapítására vonatkozó része ellen sem élhet saját nevében felebbviteli perorvoslattal, a fokozatos felső bíróságok az alsó bírósági határozatnak a képviselő-dijak megállapítására vonatkozó részét hivatalból megváltoztathatják. (Dt, r. f. XIII. 20.)* 1 5. A gondnoki dijak a magán megbízatás folytán felmerült ügyvédi dijakkal egy tekintet alá esnek. (Dt. r. f. XV. 12,) 6. Az ügyvéd az ügy vitelére a fel által megbízva lévén, ha az annak érdekében valóban munkát teljesített, azon indoknál fogva, hogy a teljesített munka díjazásra méltónak nem találtatott, az ügyvédi dijak megállapítása nem mellőzhető. (Dt. r. f. X. 326.) 7. A bíró az ügyvédi munkadijak megállapítására jogosítva levén, ha a bíró az ügyvéd munkáját díjra érdemesnek nem találja, annak részére a munkadíj megállapítását megtagadhatja. (Dt. r. f. XI. 64.) 8. A kikötött ügyvédi jutalomdíj^ megfizetésére az illető fél azon esetreis kötelezendő, ha a per nem az ő előnyére döntetett el. (Dt. r. f. XII. 176.) 9. A bíróság jogosítva van oly esetben, ha mindkét fél periratai elanynyira meddők, hogy díjazásra nem érdemesek, mindkét fél ügyvédjétől megvonni a munkadijt, illetve munkadijt nem ítélni meg. (Dt. r. f. XVIII. 42.) 10. Ha a fél a bíróság szókhelyén kívül lakó ügyvédet biz meg képviseletével, ennek a bíróság székhelyére történt utazása folytán felmerült 1 Hatályát vesztette a kir. Curia 23, számú teljes ülési határozata által.