A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)
102 Polg. törvk. rendtartás. 236. 7. Ha apaság elismerése és gyermektartás iránti perben alperes a felperesnőveli nemi közösülésre nézve beismerésben van, az apaság feltétlenül kimondandó, daczára annak is, ba felperes két tanú előtt, de külön-külön alkalmakkor az egyik s másik előtt oda nyilatkozott, hogy a gyermeknek nem alperes a nemzője ; mert ha ez félbizonyitékul elfogadható lenne is, de a jelen nem volt alperesnek a kiegészitő póteskü meg nem Ítélhető, ő a kérdéses nyilatkozatok egyikéről sem birván közvetlen érzéki tapasztalaton alapuló tudomással. (Dt. u. f. VI. SS.) 8. Az egyoldalú főeskü alkalmazásához. (Dt. u. f. XXV. 32.) 9. Eskü általi bizonyítás, ha a felek egvikének sincs közvetlen tudomása. (Dt. u. f. XXVI. 18.) 10. Adalék az egyoldalú foeskü általi bizonyitás kérdéséhez. (Dt. u. f. XXVI. 7 i.) 286. §. Póteskü. 1. Csődperben a csődtömeg —mint felperes által — előterjesztett bizonyíték kiegészítése végett a perügyelőnek is megítélhető a póteskü, ha ennek letételére késznek nyilatkozott. (Dt. r. f. VIII. 161.) 2. A kölcsönösszeg átvétele s illetőleg átadásával az adós által megbízott egyénnek vallomása a pénznek kezeihez történt leolvasására nézve félbizonyítékul tekintendő, s ennek kiegészítéséül a felperesként perben álló hitelezőnek póteskü ítélendő. (Dt. r. f. XI. S. 2.) 3. Korcsmai tartozás valódiságának bebizonyítására félbizonyitékul elfogadhatók oly tanúvallomások, melyek azt, hogy alperes hitelbe étel- s italnemüeket szolgáltatott ki, bizonyítják, s ha azok minősége-, mennyiségevagy értékéről a tanuk tudomással nem birnak is, e félbizonyiték kiegészítése végett a tartozás valódiságára és mennyiségére nézve felperesnek a póteskü megítélendő. (Dt. r. f. XII. 114.) 4. Oly tanú, melynek vallomása a kereset tartalmával ellenkezik, az. általa előadott tényre nézve fél bizonvitékot sem képez. (Dt. r. f. XV. 28.) 5. Nem Ítélhető meg a póteskü, ha a bizonyító fél az egyes tanú által bizonyított tény megtörténténél nem volt jelen. Póteskü csak a nem teljes bizonyíték által bizonyított tényre, s nem a perben döntő más körülményre ítélhető meg. (Dt. r. f. XVI. 77.) G. A bíróságon kívüli beismerést igazoló félbizonyiték póteskü által kiegészíthető. (Dt. r. f. XVII. 21.) 7. Nincs helye póteskü megítélésének, hanem a marasztalás feltétlenül mondandó ki, ha a perben bebizonyított tények folytán a döntő körülmény valódisága ezekből okszerüleg következtethető. (Dt. r. f. XVIII. 39.) 8. Pótesküvel nem egészíthető ki az oly tanú vallomása, melyben az oly tény felől tanúskodik, melynek megtörténténél a tanura hivatkozó fél jelen nem volt. (Dt, r. f. XIX. 13.) 9. A póteskü azon esetben is megítélendő, ha a bizonyító fél állítását több egymást kiegészitő ténykörülmények oly módon támogatják, hogy azok egybevetése folytán a bebizonyítandó tény félpróba erejüleg bebizonyitottnak tekintendő. (Dt. r. f. XXII. 81.) 10. Oly tanúnak vallomása, a ki az esküvel bizonyítandó tény történtekor volt életkoránál fogva elfogadható tanúságot nem tehet, nem képezhet részbizonyitékot, a mellé te-