A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Polgári törvénykezési rendtartás. 162 Í65. §§. 71 Az ügyvédnek a végrehajtás foganatosítása alkalmával tett nyilatkozata perbeli beismerés minőségével nem bir és mint nem az ügyféltől magától származó perenkivüli nyilatkozat, az ügyfél ellen bizonyítékot nem képez. (U. f. XXXVIII. 44.') . t pertársak beismerése. A perbe nem idézett egyik örököstárs beismerése a többi örökösök kifejezett tagadásával szemben hatálylyal nem bir. (U. f. XXIV. 105.) III. fej. Okiratok. 165. §. Közokiratok. Az alakszerűén helyes közokirat tartalmi valótlanságát bizonyítani az köteles, aki annak tartalmi valóságát kétségbe vonja. (III. f. XII 40.) A telekkönyv közokmány lévén, ha annak valamely tétele s igy a fél azon látható aláírásának valódisága kétségbe vonatik, az aláírás hamis voltát állitó félt terheli a bizonyítás kötelessége. (R. f. V. 39. és XIV. 148. 2.) Valamely hivatalos tény beigazolására nem az illető hivatalos közeg tanuképeni kihallgatásának, hanem okmány általi bizonyításnak lehet csak helye. (R. f. XX. 76.) Bírói hivatalos cselekvények megtörténte tanúvallomások által nem igazolható. (R. f. VI. 45.) Valamint minden közokmány, ugy a kézbesítési iv is csak akkor szolgál teljes bizonyítékul, ha a törvényben előirt minden alakszerűségekkel el van látva. Ha tehát olvasni írni nem tudó feleknek történt kézbesítés folytán a vétjegyen az, hogy a végzés tartalma az olvasni nem tudó félnek megmagyaráztatolt, feljegyezve nem találtatik, ezen vétjegy a kézbesítés napjára sem szolgál — még azon esetben sem — bizonyítékul, ha az átvétel megtörténte az érdekelt felek állal nem vonatik is kétségbe. (R. f. X. 300.) A közokmány ellen is meg levén törvény szerint a kifogás engedve, ha alperes megidéztetésének szabálytalan volta miatt panaszkodik, e kérdésben, habár a kézbesítő jelentése a kézbesítés szabályos módon történtét tanúsítja is, a felek tárgyalás utján meghallgatandók. (R. f. XX. 56.) Elveszett bírósági okmány tanuk által is bizonyítható, és ha a bizonyítás ekként sikerült, az ezen okmányalapján szerzett jogok érvényesíthetők. (R. f. XIII. 21.) A közokiratok csak annyiban bírnak bizonyító erővel, a mennyiben a kiállítónak törvényes illetősége köréhez tartozó ténvekről adattak ki. (R. f. XX. 83.) Nem tekinthetők közhitelű okiratoknak oly okmányok, melyeket községi tisztviselők a kezelésükre bizott tárgyak eladása vagy átadása felöl állítanak ki, ha azok azon fél ellen kívántatnak bizonyítékul használtatni, ki e tárgyakat megvette s azok árából hátralevő összeg iránt pereltetik be. (R. f. XI. 78.) Oly okirat, melyen az aláírások valódisága bíróilag hitelesítve van, közokiratnak lévén tekintendő, ha