A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

12 Polgári törvénykezési rendtartás. G't. §. tása azon fél által, ki az elismertetni kért jogviszonyon alapuló igényeit annak utján érvényesíteni kívánja, kötelezettség teljesítésére irányzott kérelem nélkül is kereset utján szor­galmazható. (R. f. XIX. 25.) Ha felperes a keresetben megne­vezett alperesek elleniratainak be­adása után kérvényt nyújt be az iránt, hogy az ebben utólag megne­vezettek is bevonassanak a perbe és a per felvételére megidéztessenek, ezen kérelemnek különbeni hivatal­ból észlelendő semmiség terhe alatt hely nem adható, mertaprts 64. $-a szerint alperesek magában a kereset­ben nevezendők meg, s a kereset ily hiányai utólagos kérvénynvel nem pótolhatók. (R. f. XXVIII. 16.) Azon körülmény, hogy felperes nem valamennyi érdekelt fél ellen irányította a keresetet, nem szolgál­hat akadályul arra nézve, hogy a ke­reset érdemileg elbiráltassék; mert felperes nem kötelezhető arra, hogy ki ellen érvényesítse vélt jogát és ki ellen intézze keresetét, és mert a perbeli ítélet úgyis csak a perben álló felekre lévén kötelező, az által perben nem álló harmadik szemé­lvek jogai érintve nincsenek. (U. f. VI. 23.) Oly járulékokra nézve, melyek a főtárgyra egybekapcsoltan voltak ke­resetbe vehetők, de keresetbe nem vétettek, külön keresetnek helye nincs. (U. f. VII. 80.) A kereset czimzése egymagában nem akadályozhatja a törvényszéket abban, hogy kövesse azon eljárást, melyet a polgári törvényk. rendtartás számára előszab. (U. f. VII. 134.) Ha maga a kereset nem is tartal­maz jogczimet, de a keresethez csa­tolt könyvkivonat feltünteti a kereseti követelés jogczimét és jogalapját, azr. esetben a kereset nem szenved kel­lékhiányban. (R. f. XVIII. I I.) ítélet megsemmisítése alperesnek nem tüzetes megjelölése miatt. (U. f. XVIII. 102.) Elutasítás a kereseti jogalap hatá­rozatlansága miatt. (U. f. XVIII. 136.) Ha felperes a végrendelet érvénye­sítésére és öröklési jogának megálla­pítására irányuló keresetében nem idézte az összes örökösöket perbe, keresete szabálytalan lesz ugyan, de ezen szabálytalanság semmiségi okot nem képez, hanem az ügy érdemle­ges elbírálásra tartozik. (U. f.XVII. 64). Oly meghatalmazott, ki valamely meghatározott összeg felvételére, ille­tőleg az adós annak a meghatalma­zott kezeihez leendő lefizetésére uta­sítva van, ez összeg behajtása végett saját személyében is léphet fel fel­peresként. (R. f. XVI. 102.) A prtás 64. §-ának meg nem felelő kereset hivatalból visszautasítandó. (U. f. XXV. 5.) A kereset beadása előtt elhalálo­zott nak felperessége mellett kerese­tet indítani nem lehet, (Bpesti Tábla, u. f. VI. 177.) Ha alperes elhalálozása miatt a ke­reset nem kézbesíthető, az örökös ellen uj kereset indítandó, nem pedig a meghalt ellen intézett kereset kéz­besítendő. (Bpesti Tábla, u. f.VII.172.) A kereset visszautasítására nem szolgálhat okul az, hogy ahhoz az ügyvédi meghatalmazás nem mellé­keltelett s a kereseti okiratok csak másolatban csatoltattak. (BpestiTábla. u. f. XXIII. 151.)

Next

/
Thumbnails
Contents