A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Polgári törvénykezési rendtartás. 94. §. H9 mázasára nézve valamelj külön eljá­rás lenne előírva; ebből, ugy az említeti bírság ter­mészetéből önként folyik, hog) annak alkalmazása csak a prts. általános szabályai szerint eszközölhető és ekkéní polgári peres eljárás tárgyál képezi. (R. f. XVII. II.) Az 1881: LIX . tcz. vegyes átmeneti intézkedései. Xov. 94. §. Tözsdebiróság illetékessége. A ki valamely keresk. ügylet meg­kötésére felhatalmaztatott, az meg­állapíthatja az ügylet összes feltételeit, és kikötheti külön meghatalmazás nélkül is a tőzsdei választott bíróság illetékességét. A ptrts. 67. §-ának abból a rendel­kezéséből, hogy több felperestárs az j eljárás egész folyamán egy személy­nek tekintetik, szükségkép következik, hogy a bírói illetékesség kérdése is mindkét vagy mindannyi felperes te­kintetében egységesen döntendő el, vagyis, hogy a felperestársak által indított keresetet felperesek egyikére nézve illetékesnek, a másikra nézve illetéktelennek kimondani nem lehet Ez okból, ha a tőzsdebiróságot csak az egyik felperes vehetné is a szerző­dési kikötés folytán igénybe, ezen bíróság illetékes a felperestársra nézve is. (ü. f. XXXVII. 37.) Ha a czég egyedüli jegyzésére fel nem hatalmazott czégtag a czég nevé­ben kiköti írásban a tözsdebiróság ille­tékességét, ugy ezen illetékesség csak ő ellene áll meg, nem pedig a má­sik czégtag ellen is, utóbbi ellen még akkor sem, ha a kérdéses szerződés az ő tudtával és beleegyezésével tel­jesíttetett is, mert ez a tény egymagá­ban nem állapítja meg az J 881 : LIX. t',z !)4.§-ban határozottan előirt kifejezett írásbeli alávetettséget. (U. f XXXVII. 64.) Ha a részvénytársasági czégjegy­zés érvényességéhez alapszabálysze­rüleg két igazgató aláírása szükséges, a csupán egy igazgató által aláirt köt­levél alapján a tözsdebiróság illetékes­sége meg nem állapitható. (Bpesti Tábla, III. f. III. 4.) Ki másnak megbízása folytán ma­gát az ügyletet megkötheti, a szerző­dés minden részletének megállapítá­sára és így a választott bíróság Ítél­kezésének alávetésére is feljogosított­nak tartandó. (III. f. V 25.) A tözsdebiróság illetékességét nem kifogásolhatja az alperes, noha a köt­levélben látható aláírás sem tőle, sem megbízottjától nem származik, ha az abban érintett ügyletnek egy része mindkét fél részéről már teljesíttetett, és igv alperes a kötlevelet magáénak utólagosan elfogadta. (III. f. XII. 52.) Ha valamely kereskedelmi czég ügynökét a tözsdebiróság illetékes­ségének kikötését tartalmazó nyom­tatott adásvételi űrlapokkal látja el, bizonyítottnak veendő, hogy az ügy­nök a nyomtatott űrlapok szövegében foglalt feltételek mellett főnöke nevé­ben adásvételi ügyletek megkötésére, tehát arra is meghatalmazást nyert, hogy a czég nevében megkötendő ügyletekből eredő perekre nézve a tőzsdei választott biroság illetékessé­géi kiköthesse. (Bpesti Tábla, III. f. VII. 14.) Az 1881. évi LIX. tcz. 94. §. b) pontjának második része alapján a

Next

/
Thumbnails
Contents