A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Polyári (örvénykezesi rendtartás. "2 UK §. 91 Rendes perekbon az eskü letételére az 1868. évi LIV. tcz. 239. S-a alapján kitűzőit határnapon a végzésben kijelölt óra után kél órán tul a napnak későbbi hivatalos órájában kivett eskü leteltnek elfogadandó. (A kolozsvári kir. itélő tábla 7. szánni polgári teljes-ölési döntvénye. III. f. X. 2.) Ha a felebbezés a harmadbiróság által visszautasittatik, az esküre jelentkezési határidő nem a másodhirósági Ítélet kézbesítését, hanem a visszautasító végzés kézbesítését követő naptól számítandó. Oly esetben is, melyben a két egyenlő ítélet elleni telebbezést a törvény kizárja, és felebbezés be nem adatott, az esküre jelentkezési határidő csak a felebbezési határidő lejártakor kezdődik, (ü. f. XXXVI. 14.) Az eskütételi határnap elhalaszthatása a ptr. szerint kizárva nincs. (R. f. IV 338. és IX. 662.) Az eskü letételére kitűzött halárnapot a bíróság az eskü letételére kötelezett részéről egyoldalulag előterjesztett indokolt kérelmére elhalaszthatja. (Bpesti Tábla, u. f. XXXI. 8.) Eskületételi halárnap elhalasztása iránt a határidő letelte előtt beadott, bizonyított tényekre alapított, indokolt kérelemnek az ellenfél meghallgatása nélkül is hely adható. (Bpesti Tábla, II. f. XXIX. k. 331. 1.) Az eskütételi határnapnak bármely véletlen esemény vagy helytelen, de meg nem támadott bírói intézkedés miatt történt elmulasztásnál is, uj lialárnap kitűzését csak igazolás utján eszközölhetni. (R. f. V. 410.) Az esküre kötelezett fél által, az ítélet jogerőre vemelkedése előtt beadott eskületétel iránti kérvény nem időelőtti, (fipesli Tábla, u. f. XI. 224.) Azonos határozal Bpesti Tábla, u. f. III. 209., XXXIX. 330. I.) Az elkésve beadott, esküre jelentkezést elfogadó végzés ellen fellolyamodással nem élő nincs gátolva abban, hogy az eskü letételét elintéző végzési ugyanaz okból megtámadhassa. (Bpesti Tábla, u. I. XXIX. 331. 1.) Eskületételi készség bejelenlésére a nem felebbező irányában is halasztó hatálylyal bir, egy más peres fél részéről beadott felebbezés. (Bpesti Tábla, u. f. XXIX. 331. 1.) Az a fél, kinek részére a perben eskü ítéltetett, kívánatára az eskü letételére bocsátandó az esetben is, ha ellenfele a letételt világosan elengedi s az esküt leteltnek elfogadja. (Bpesti Tábla, u. f. XXIX. 330"!.)' 240. §. .1; eskü letétele. Az eskü kivételére csak a biró lévén feljogosítva, egyedül a jegyző által kivett eskü körüli eljárás senimi> (B. f. II. 142., II. 106.) ' Azon okok méltánylása, melyek folytán az eskü kivételére más bíróság megkereshető, a rendelkező bíróság belátásától függvén, arra a fél szegénysége elégséges okul nem szolgálhat, midőn a perbeli s Így az eskütételi költségekel is az ellenfél tartozik viselni. (R. f. XXII. 62.) A perbíróság csak fontos okból engedheti meg, hogy az esküt hasonló fokú bíróság előtt tegye le a fél (prtás 240. §.)- (Bpesti Tábla, u. f XXXI. 21.) Útmutató.