Tárgymutató a Döntvénytár új folyam XI-XXII. köteteihez (Budapest, 1890)

i8 bérelte ki a bérlemény tárgyát, azonban a volt tulajdonos közbenjárása nélkül. (XII. 78-) Ha a bérlő kijelenti, hogy a felmondást nem fogadja el és hogy a bérlet tárgyát a felmondási idő lejártával nem adja át: a bérbeadó által a kiürítés idejének megállapítása iránt a felmondási idő lejárta előtt indított kereset időelőttinek nem tekinthető. (XII. 124.) A háztulajdonost törvényes zálogjogánál fogva csak félévi bér erejéig illetvén elsőbbség, a harmadik évnegyedre elsőbbséggel rendszerint nem bir. — Ha azonban a lefoglalt ingóságok a félév lejárta után is a kibérelt helyiségben hagyattak, bérbeadó a végrehajtató ellenében is jogot nyert arra, hogy a bérösszeget, mint a végrehajtási alap fentartására fordított költséget a végrehajtási alapból végrehajtók előtt követelésbe vehesse. — 1881 : LX. tcz. 72. §. (XIII. 66.) Az 1881 : LIX. tcz. 93. §-a értelmében a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városoknak szabályrendelettel megállapított lakbérleti szabályai a bíróságok által a lakbérleti ügyek eldöntésénél csupán az esetben lévén alkalmazhatók, ha a bel- és igazságügyminiszterek által helybenhagyattak és a hivatalos lap utján közzététettek: Budapest fővárosnak a főváros közgyűlése által 1885. évi szeptember 16-án és 17-én elfogadott, a bel- és igazságügyminiszterek által pedig 1885. évi október 30-án és november 7-én jóváhagyott lakbérleti szabályai 27. §-ának azon intézkedése, melynek értelmében lakásoknál a bér és járulékai megfizetésének kötelezettsége a bérlő és közös háztartásban élő hitestársát egyetemleges kötelezettséggel terheli, az azok életbeléptetése előtt keletkezett bérkövetelésre ki nem hat. Az ily perekben tehát azon egyedüli körülmény, hogy a hitestárs a lakásban szintén benlakott, személyes kötelezettség elvállalása nélkül, a lakbér fizetésére irányuló keresetre vonatkozólag elegendő jogalapul nem szolgálhat. (XIV. 85.) Bérleteknél valamely lakrész át nem adása miatt indított kártérítési perben, csak az annak megfelelő bérösszeg leengedése igényelhető. Ily esetben a bérlemény átvett részének nem használhatásából származtatott kár s elmaradt haszon igazoltnak nem vehető, ha ki nem mutattatik, hogy az elvont helyiség helyett más annak megfelelőt bérelt ki, és hogy az átvett helyiség használhatásától elzárva lett volna. (XV. 39.) A lakásbérlő nem köteles lakását megtartani, ha a lakás rendes használatát akadályozó építkezéseket tesz a háztulajdonos. (XV. 61.) Azon körülmény, hogy a bérbeadó a bérviszonyokból kifolyólag a bérlő irányában tartozásban maradt, csak eme követelés érvényesítésére, és nem a felmondott bérviszony egyoldalú meghosszabbítására szolgálhat alapul. (XV. 115.) Ha a vevő az eladónak a fenálló bérleti szerződés fentartását megígéri, ugy az annak lejárta előtt történő felmondás halálylyal nem bir. (XVIII. 64.) A bérszerződés azon intézkedéséből, hogy a bérlő tulajdon költségén, de a bérbeadó felügyelete és jóváhagyása mellett építkezni tartozik, nem