Tárgymutató a Döntvénytár új folyam XI-XXII. köteteihez (Budapest, 1890)

13 A hitelező jogosítva van a teljesített részletfizetésbe első sorban a tőke járulékait, vagyis a kamatokat és perköltséget beszámítani. (XVIII. 44.) Mielőtt a szerződő fél a valamely szerződéssel járó összes kötelezettségeket magára vállalja, érdekében áll ezen kötelezettségek mibenlétéről meggyőződést szerezni, mert a szerződés végleges megkötése után ezen kötelezettségeknek nem tudásából kifogást érvényesen nem emelhet. XVIII. 126.) Altalános jogszabály szerint, ha valamely kötelezettség teljesítésére meghatározott idő kikötve nincs, a teljesítés bármikor követelhető. — Kölcsönösszeg hátralékos részének adóslevélbe való foglalása újítást képez-e? (XIX. 18.) A közgyám a kiskorút perben nem képviselheti. — A jelzálogos hitelező nincs arra kötelezve, hogy követelését az egyenes adós ellen is érvényesítse, és igy jogosult annak behajtását egyenesen a jelzálog tulajdonosai ellen per utján foganatba venni. — A jelzálogos adós önállóan is élhet a követelés ellen mindazon kifogással, mely az egyenes adóst megilleti. (XIX. 19.) A kamatelévülés tanához. (XIX. 34.) Az adóstársak egyike részéről teljesitett fizetés esetén a hitelező nincs jogosítva követelését reá átruházni és az által az adósok egymás közötti jogviszonyát megváltoztatni. (XIX. 68.) Váltó adása fizetésnek tekinthető-e ? (XIX. 82.) Az ujitás csak akkor létesül, ha a régi kötelem teljesen elenyészik és a szerződő felek ennek helyébe egészen uj kötelmet léptetnek életbe. Ebből folyólag uj fizetési határidők megállapítása s meghosszabbítása, zálogszerződés vagy kezes és készfizető hozzájárulása, a mellékkötelezettségek megváltoztatása újítást nem létesít. — Az alapkötelezettség teljesítése iránt tett ujabb igéret (constitutum debiti) a szerződés újításától (novatio) abban különbözik, hogy mig az ujitás a régi kötelezettséget azonnal megszünteti, addig az előbbi a régi kötelezettséget csak akkor szünteti meg, ha az abban vállalt uj kötelezettség teljesíttetik. — Viszszakövetelhető-e tartozatlan fizetés czimén az, a mi jogosulatlan erőszak következtében fizettetett, vagy csupán az, a minek fizetése tévedés folytán történt ? (XX. 1.) A követelésnek birói uton történt átruházása által az adósnak hitelezője irányában fenálló viszonya rosszabbra nem változhatik, minélfogva az adós az eredeti hitelező ellen fenálló összes kifogásait érvényesitheti. — Ha az eredeti kötelezvény az adós birtokában van, és a hitelező nem bizonyította, hogy ezen birtoklás a törvény által tiltott módon jött létre, jogilag az vélelmezendő, hogy a követelés már fen nem áll. (XX. 21.) Az elidegenítési tilalom a terhelési tilalmat is magában foglalja. (XX. 87.) Kamatfizetés teljesítése a fizetési kötelezettség átvállalását egymagában nem bizonyítja. (XXI. 75.) Megsemmisül-e a szerződés, ha a kikötött feltétel teljesítését maga a másik szerződő fél teszi lehetetlenné ? (XXI. 77.)