Tárgymutató a Döntvénytár új folyam XI-XXII. köteteihez (Budapest, 1890)

12 kötve, e naptól fogva a hitelező előzetes intés nélkül is követelhet késedelmi kamatot (dies interpellat pro homine). (XIV. 98.) Értékpapir fogalma alá nem eső közönséges kötelezvény elveszése esetében a kötelezett a tartozás fizetésében a megsemmisítést kimondó határozat hozatala előtt is marasztalható. — Kívánhatja azonban, hogy a megsemmisítési határozat jogerőre emelkedéséig a tartozási összegnek birói letétbe helyezésére feljogosittassék. (XIV. 139.) Felmondási idő gazdasági tisztviselőkkel szemben. (XIV. 162.) Ha valamely nyilatkozat szorosan vett jogi szempontból elegendő volna arra, hogy felperes keresetével elutasittassék, de alperes felperes keresetének elutasítását nem csak a szorosan vett jogi szempontból kérte, hanem felperes összes állításainak czáfolatába bocsátkozott: az esetben azon nyilatkozat nem állhat útjában annak, hogy felperes keresete ugy vétessék bírálat alá, mint vétetett volna akkor, ha azon nyilatkozat létre sem jött volna. — Számítási hibát csak a számtani müveletekben előforduló helytelenség képez. Ily számítási hiba nem képez az egész jogügyletre kiható érvénytelenítési okot, hanem csak a hiba által támadt különbözet követelésére jogosít fel. — Erkölcsi kötelességet szerződési kötelezettséggé átváltoztató okmány. — A kényszer, félelem, tévedés, szinlegesség és ideiglenesség tanához. (XV. 1.) Ha a szerződés tévedésből más tárgy tekintetében köttetik meg, mint a milyenre a felek akarata irányult, a szerződés érvénytelen, de egyik fél sem követelhet ezen érvénytelenség alapján kártérítést. (XV. 60.) Szerződés semmisége tévedés miatt. (XV. 98.) Homályos szerződés értelmezése. — Lex commissoria esetében mi történik a részben már megfizetett vételárral? (XV. 101.) Írásbeli szerződéssel ellenkező szóbeli megállapodás hatálya. (XV. 117.) Valamely okmány «zálogul és őrizetül* adásának értelmezése. (XVI. 31.) A törvény és a telekkönyvi intézmény csak a jóhiszemüleg szerzett jogokat részesiti oltalmában. (XVII. 9.) A kötelezettség mikép teljesítésének meghatározása magában véve, a felek ujitási szándékának kinyilatkoztatása nélkül, a régi kötelezettséget meg nem szünteti, és kétség esetében a régi kötelezettség mindaddig nem tartatik megszűntnek, míg az uj mellett jó szerével megállhat. — A részletfizetés elmulasztása az egész tartozás esedékességét csak az esetre eredményezi, ha az külön kiköttetett. (XVII. 67.) Polgári perben kamat csak a per kezdetétől ítélhető meg, ha az adós előzőleg fizetésre fel nem szólittatott. (XVII. 102.) A gyógyszertárak az 1876: XIV. tcz. 128. §-a értelmében az iparüzletek sorába nem tartozván, a gyógyszerészsegédeknek főnökükhez való viszonya nem az ipár- vagy a kereskedelmi törvény szerint, hanem a gyógyszertárnak mint közegészségi intézetnek természetéből folyólag bírálandó meg. (XVII. 107.) A tentával irt okiratokra irónnal eszközölt beirások a tentával irt szöveggel szemben figyelembe nem jöhetnek. (XVIII. 10.)