Tárgymutató a Döntvénytár új folyam XI-XXII. köteteihez (Budapest, 1890)

11 set tehát alperesek mint vélelmezett örökösök ellen nem idő előtt indíttatott; azon kérdések pedig, örököltek-e alperesek a kötelezvény kiállitója után valamit és mennyit, érdemleges kérdések, melyeket az ügy érdemleges eldöntésénél kell figyelembe venni. (XIII. 18.) Mikor követelheti az adós helyett a szerződés tárgyát teljesitő harmadik személy a hitelezőtől a követelés engedményezését? — A hitelező a harmadik személy által neki kielégített követelést ennek engedményezni csak azon esetre köteles, ha a fizetést attól, tudva mint az által saját maga részéről teljesítettet vette fel, nem pedig akkor is, midőn a fizetés nála a fizető harmadik személy által az adós részéről eszközöltetett. Mert az adós részéről történt fizetés következtében, habár a fizetés harmadik személy által eszközöltetett is, a követelés megszűnvén, a kifizetett követelésre nézve a hitelező jogutódjává csak az esetre lesz, ha a fizetést saját nevében teljesiti és a hitelező azt mint a fizető harmadik személy részéről teljesítettet fogadja el. (XIII. 61.) Midőn a szerződő felek az egymásnak esetleg fizetendő összegek meghatározását becsütői s ennek eredményétől tették függővé, a becsű foganatosítását megelőzőleg annak módozatai is megállapitandók, különösen arra nézve, vajon az a ptrs 212. §-ához képest egy közös szakértő által teljesittessék-e, vagy ha három szakértő alkalmaztatnék, s ezek véleménye eltérne egymástól, a többség véleménye vagy az összes becsüsök véleményéből nyerendő középérték legyen-e az irányadó? Ily megállapodás hiányában, a mennyiben a nem peres eljárásban elrendelt becsünél alkalmazott szakértők véleményei különbözők, ezek a fizetendő összeg meghatározásának alapjául nem szolgálhatnak. (XIII. 116.) Az adós birtokába került adóslevél rendszerint alapul szolgál az adósság kifizetésének vélelmezésére. — Midőn többféle adóssági összegek fizetendők, az tartandó törlesztettnek, melynek törlesztési szándékát az adós a hitelező beleegyezésével kinyilatkoztatta. (XIII. 135.) Eredeti festményeknél a festő neve a kép értékére irányadó s esetleg oly lényeges tulajdonságot képez, melyre nézve a vevő czélzatos megtévesztése az adásvételi ügylet érvénytelenítésére önálló jogalapul elfogadható. (XIV. 2.) Oly esetben, midőn kétséges, hogy a szerződés kinek hibájából bomlott fel, valamint akkor, midőn a szerződés mindkét fél hibájából felbomlik, a foglaló kétszerese nem követelhető, hanem a kapott foglaló visszaadásával a szerződés előtti állapot helyreállítandó. (XIV. 52.) Az adós csakis az eredeti kötelezvény visszaadása mellett köteles fizetni. — Ha az adóslevél a hitelező állítása szerint elveszett vagy megsemmisült, nem követelheti adósától a tartozás kifizetését még akkor sem, ha a követelés valódiságát perrendtartásszerüen teljesen be is igazolta, hanem csakis annak birói letétbe való helyeztetését. — Az ekkép az adós által letett összeg a fizetés joghatályával bír. (XIV. 86.) Szerződési jogviszony a szerződéskötés helyének és idejének törvénye szerint birálandó el. — Ha a teljesítés napja a szerződésben ki van