Tárgymutató a Döntvénytár új folyam XI-XXII. köteteihez (Budapest, 1890)

8 nak kell lennie, hogy azt vagy mint már megszerzett szolgalmi jogot, vagy hogy a birtoklást mint a jognak elbirtoklás által való megszerzésére alkalmast gyakorolja. (XIV. 51.) A halászati jog gyakorlásara jogositottnak nem szabad a halászattal szükségkép egybe nem kötött kárt okoznia. — A birtokháboritás fogalommeghatározásához. (XIV. 62.) Uti szolgalom elbirtoklása. — A nyilvánkönyvi állásba vetett bizalmukra csak oly személyek hivatkozhatnak, kiknek az ellenkezőről meggyőződni alkalmuk nem volt, illetve az ingatlannak gondos megtekintése után sem lehetett. (XIX. 92.) Telki szolgalom gyakorlását, ha az telekkönyvileg kitüntetve nincs is, a terhelt ingatlannak minden tulajdonosa tűrni tartozik, ha az ingatlan tulajdonának megszerzésekor a szolgalmi jog létezéséről és gyakorlatáról tudomással birt. (XIX. 115.) Egyedül azon tény, hogy valaki másnak telkén annak tudtán kivül átjárt, nem képez oly használatot, mely őt arra jogosítaná, hogy a telek tulajdonosa ennek tűrésére köteleztessék. (XX. 44.) Esőviznek más telekre eresztése iránti szolgalmi jog gyakorlásának bebizonyítására nem szolgálhat a víznek egyes esetekben megtörtént odafolyása, hanem csak az, hogy a jog gyakorlatát feltételező csatornák és készületek, melyek a vizet levezetik, tényleg léteznek, vagy léteztek és elpusztíttattak. — Azon kérdés, hogy árvíz idején a szemszéd telek tulajdonosa tartozik-e, és pedig hol és mennyiben a valamely telekre tóduló viznek lefolyást engedni, nem bírói, hanem vízrendészeti útra tartozik. (XXII. 103.) Zálogjog. Midőn a kölcsönadott összeg biztosítására a hitelező az adós életét biztosítja s a biztosítási bárcza kézi zálogot képez a hitelező követelésének fedezésére: minthogy az életbiztosítási bárcza csak ugy bir értékkel, illetve érvénynyel, ha az után a biztosítási dijak, melyek a kölcsönvevőt mint zálogadót terhelik, rendesen fizettetnek, a mennyiben azon biztosítási dijakat alperes helyett felperes kifizette, alperes azt neki megtéríteni tartozik. (XI. 102.) (24. sz. teljes ülési döntvény.) Az ingatlanra vonatkozó s törvény szerint érvénytelen zálogszerződésnél a zálogtárgynak a törvényes kamatmértéket meghaladó évi hasznai a kölcsöntőke lerovására be nem tudhatók. — Az 1877 : VIII. tcz.-ben megszabott mértéken felül kikötött és megfizetett kamatok, habár azok a most idézett törvény hatályba lépte után jártak is le, és sem jogérvényes Ítélettel, sem peregyességileg eleve megállapítva nincsenek, az adósnak a perben tett beszámítási kifogása következtében a kölcsöntőke törlesztésére rendszerint be nem számithatók. (XI. 219) Vendéglős megtartási joga. (XVII. 30.) A törvényes zálogjog a bérleti vagy haszonbérleti követelésnek és az ez