Tárgymutató a Döntvénytár új folyam XI-XXII. köteteihez (Budapest, 1890)

s Maradványföldek váltsági dija reálteher természetével bírván, mindenkor egyedül az ingatlanokat haszonélvező birtokos által viselendő és a folyó jövedelemből fedezendő. (XVII. 10^.) A birtokháboritás fogalmához. (XVIII. 26.) Házastársak által egymás közt létrehozott oly vagyonátruházási szerződések, melyek folytán azok az átruházott vagyonnak továbbra is közös birtokában és haszonélvezetében maradnak, jóhiszemű és különösen oly hitelezők irányában, a kiknek követelése az átruházást megelőző időből ered, hátrányos nem lehet, de azért jogi hatálylyal nem bir. (XVIII. 78.) Az életjáradék kiszolgáltatása a megvett ingatlan birtokában való maradáshoz nem köttetvén, dologi terhet nem képez, hanem személyes kötelezettséget, melytől a kötelezett az ingatlan elárverezése után sem szabadul. (XVIIÍ. 92.) A sommás visszahelyezési perben vizsgálat tárgyát csupán az képezi, hogy birtokában volt-e felperes az állítólagos megháboritás előtt azon dolognak vagy jognak, melybe magát visszahelyeztetni kéri, és fenforog-e alperes részéről birtokháboritási tény. — Jogkérdések elbírálása a sommás visszahelyezési per körén kivül esvén, a valamely szerződésből a szerződő felek által származtatható igények azon perben elbírálás tárgyát nem képezhetik. (XVIII. 93 ) A kikötmény természetével bíró szolgáltatások dologi jogkép bejegyezhetők. (XVIII. 100.) Birtokháboritás esete fen nem forog, ha felperes birtoklása igazolva nincsen. — A sommás visszahelyezési per keretébe nem tartozik azon kérdés eldöntése, hogy felperest megilleti-e alperessel szemben a kereseti ingatlanok birtoka özvegyi jogon. (XVIII. 103.) A pactum reservati dominii teljes joghatálylyal bir. (XVIII. 134). Hatósági rendelet folytán történt körülczölöpölés mint birtokháboritás. (XIX. 80.) Visszahelyezési perben az előző birtoklásának ideje a jogutód javára beszámítandó. — Ha a zálogbirtokos birtokjogát fentartás nélkül feladja és a birtoklást abbanhagyja, birtokjogának utódául csak a tulajdonos, vagyis az tekinthető, a kinek jogán birtokolt. (XIX. m.) A vélelem, melyet házasfelek együtt lakásának tartama alatt a házasfelek birtoklásában levő ingóságokra vonatkozólag a férj tulajdonjoga mellett a végreh. törv. 49. §-a megállapít, nem szükségképi vagyis az ellenbizonyitékot kizáró (prassumptio juris et de jure), hanem egyszerű vélelmet (praesumptio juris) képez, a mely csak akkor foghat helyet, midőn bizonyíték a tulajdonjogra fen nem forog. — A házastársak közt érvényesen létesült szerződés a hitelezőkkel szemben hatálytalannak nem tekinthető, mert törvényes gyakorlatunk a házassági viszonyt nem a szerződés érvényes létrejöttének akadályául, hanem csak a szerződés színlelt voltának bizonyitásánál figyelembe veendő oly momentumnak fogadja el, mely