Tárgymutató a Döntvénytár új folyam XI-XXII. köteteihez (Budapest, 1890)

2 Az ingatlannak közös tulajdonosok (férj és nő) által történt elfoglalása esetén a birtokba visszahelyezés iránti kérelemnek nem adható hely, ha a közös tulajdonosoknak csak egyike (a férj) vonatott perbe. (XII. ioo.) Kisebb kir. haszonvétel az ingatlannak elidegenítésével csak az esetben száll át az uj tulajdonosra, ha az az ingatlannal együtt kifejezetten szintén tárgyát képezte az elidegenítésnek. (XII. 109.) Jogtalan foglalás ellenében a birtokában megháborított bebizonyítván az ő előzője valódi és jóhiszemű birtoklását, a visszahelyezési kereset érvényesítésére az egy évi birtoklás igazolása nem kívántatik meg. (XII- 140.) Ha a férjével közös háztartásban élő nő önálló iparüzlettel bir, az üzlet felszereléséhez tartozó tárgyak a nő tulajdonául vélelmezendők. — Főszerzőség kérdése. (XII. 153.) Férj és nő között ingók átadására nézve kötött oly szerződés, mely által a nő az ingókra kizárólagos tulajdont azért nem szerez, mert azok továbbra is a közös háztartásban és férj és nő közös használatában megmaradnak, harmadik személyek ellenében, kik az átadó férj elleni követeléseik kielégítésére az ingókra zálogjogot szereznek, birói figyelembe nem vétethetik. (XIII. 12.) Ama körülményből, hogy a tagosztály alkalmával az egész x . .. . i birtokrész alperesnek osztatott s felperes abból részt nem kapott, még nem következik, hogy alperes a felperes jogán jutott volna az egészhez, illetve felperes részéhez. — Ha a tagosztály alkalmával felperes a maga részére a x.... i dűlőben belsőséget kihasítani nem kívánt, alperes felelősségre nem vonható s a tagosztály alapján évtizedek óta háboritlanul bírt birtokának felperessel való megosztására nem kötelezhető. (XIII. 59.) Felperes mint telekkönyvi tulajdonos az ingatlannak birtok- és használatba adását törvényszerüleg követelheti. — Ennek ellenében alperesnek a kihallgatott tanuk vallomásával is támogatott abbeli védelme, miszerint a kérdéses ingatlanok felperes által az árverés alkalmával nála hagyattak, s felperes egyszersmind átruházási okiratot is igért, törvényszerű jogitélet hiányában sem akadályul nem szolgálhat arra nézve, hogy alperes az ingatlant binok- és használatából felperes birtok- és használatába kibocsátani köteleztessék, sem az ingatlannak alperes nevére való telekkönyvi bejegyzésére jogos alapot nem szolgáltathat. (XIII. 62.) A pactum reservati dominii hatályosságának kérdéséhez. (XIII. 125.) Ha alperesek bizonyítják, hogy a korcsmajogot már az 1848. évet megelőző időben is gyakorolták, alkalmazást nyer az Erdélyre nézve 1853. május 29-én kibocsátott ősiségi nyiltparancs 24, §-a, és megszűntnek tekintendő a kir. kincstár azon joga, hogy oly jogok és javak birtokát, melyben jelenleg magánosok léteznek, a tiszta fiscalis javak állított jogtalan örök eladása vagy adományozása miatt ujon indított visszakövetelő perrel megtámadhassa. (XIV. 10.) A nő által emelt tulajdoni igénynél nem elégséges, hogy a nő bizonyítsa, miszerint az igényelt tárgyakat pénzen szerezte, hanem azon felül