Tárgymutató a Döntvénytár új folyam XI-XXII. köteteihez (Budapest, 1890)

3 igazolni tartozik, hogy a pénz az ö kizárólagos. tulajdonát képezte. (XIV. 24.) A párbér csak akkor dologi teher, ha szerződés vagy más jogalkotó tény folytán alakult meg dologi teherré, mely esetben az az ingatlan minden birtokosát kötelezi. (XIV. 27.) Emlékezetet meghaladó birtok esetében az elbirtoklásra sem jogczim, sem jóhiszem kimutatása nem szükséges. — Utcza mint uralgó telek (prae­dium domináns). — Ha a telekkönyvi állapot a tényleges (telekkönyvön kivüli) állapottal meg nem egyezik, a telekkönyvi állapotra csak a jó­hiszemű szerző hivatkozhatik, azaz olyan, ki a telekkönyvön kivüli álla­potot sem nem tudta, sem közönséges gondosság mellett nem tudhatta. (XIV. 96.) (31. számú teljes ülési határozat.) Az magában véve, hogy egyes helyeken a visitatio canonica feljegyzései szerint a párbér minden ház vagy telek után szolgáltatik ki, nem képez alapot arra, hogy a kérdéses helyeken a párbér ingatlanon nyugvó dologi tehernek tekintessék. (XIV. 113.) <3 5. számú teljes ülési határozat.) Oly községekben, melyekben bár a Mária­Teréziai úrbér egyidejűleg végre nem hajtatott, hanem a lakosok a volt földesuraság által az úrbér behozatala idejében vagy azután telekaránylag meghatározott mennyiségben bel- és kültelki állományokkal láttattak el és ezen állományok az úrbéri viszony megszüntetéséig telki hányad arányá­ban járó úrbéri tartozások szakadatlan teljesítése és a közterhek viselése mellett birattak, az úrbér tényleg behozottnak tekintendő, s ily közsé­gekben, ily állományokra nézve a maradványföld-váltság felszámításának az 1871 : LIII. tcz. 22. §-a b) pontjának szem előtt tartása mellett is van helye. (XIV. 161.) Közös vagyon kezelésének módja iránt rendszerint a tulajdonostársak több­sége határoz. (XV. 20.) A telekkönyvi tulajdonos egyedül a telekkönyvi állásra hivatkozólag a cse­rébe adott belsőségnek visszabocsátását és ezzel közvetve a csereügylet felbontását nem követelheti, hanem csakis a szerződés teljesítése, illetőleg a cserébe nyert belsőség tehermentesítése iránt bir esetleg keresettel. (XV. 30.) A korlátlan telekkönyvi tulajdonos jogosítva van a tulajdonaként kitüntetett ingatlan birtoklását, mint a tulajdonjog folyományát követelni, de csak az esetben, ha a tulajdonjog megszerzésénél jóhiszemüleg járt el, mert a telekkönyvi bejegyzés csupán a jóhiszemüleg szerzett jogokat védi. (XV. 31.) Az ingatlan birtokba adása iránti kereset meg nem alapittathatik, ha fel­peres sem azt nem bizonyította, hogy a kereset beadásakor alperes az ingatlant birtokolta, sem azt nem mutatta ki, hogy alperes a birtoklásnak milyen jelét adta. (XV. 33.) A tulajdonos jogosan követelheti, hogy tulajdoni jutaléka erejéig a bir­toklásban is részeltessék. (XV. 85.) 1*

Next

/
Thumbnails
Contents