Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)
72 bíróság által eszközöltetett, melyet a prts 540. §-a szerint a perbeli eljárás illeti, sem pedig a prts 541. §-a ellenére az ellenfél a szakértők megválasztására és ,a szemléhez való megjelenésre nem hivatott fel, holott felperes ellenfelét tudhatta? (XXVIII. 75. Legf. itsz.) A prdts 223. §-ának c) pontja akként magyarázandó, hogy az eskü azon félnek, ki nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt büntetve volt, sohasem ítélhető meg, bármely hosszú időtartam telt legyen is el a büntetés kiállásaóta. — Alperesnek a felperesileg kinált és általa elfogadott főeskü megítélendő, ha a perben kihallgatott tanú határozott vallomása az alperesileg elfogadott főeskü tartalmával ellentétben áll is. (XXVIII. 97. Legf. itsz.) Azon körülményből, hogy a pótesküt megállapító első bírósági ítélet, az elhalt felperesnek személyesen kihirdettetett és ő az ellen felebbezéssel nem élt, az elhaltnak az Ítéletben megállapított póteskü körülményei tekintetében! eskületételi készsége épen oly határozottan következtethető, mintha a megítélt pótesküben foglalt körülményekre vonatkozólag eskületételi készségét a tárgyalás folyamában kijelentette volna, s ennélfogva az örökösök kérelmére az eskü leiettnek nyilvánítandó. (I. 10.) Megítélhető a főeskü a félnek oly tényre nézve is, mely az illető félnek nem saját ténye, ha ezen fél azt állítja, hogy a kérdéses ténykörülményről tudomása van s az arra felajánlott főesküt elfogadta. (I. 42.) Oly személynek, ki esküt nem tehet, főeskü perrendszerűleg nem is kínálható, az nevében törvényes képviselője által sem fogadható el, s igy vissza sem kínálható. (I. 59.) A fél kérelmén túlterjeszkedés esete fen nem forog, ha a tagadott elfogadó1 aláírás valódiságának igazolása végett eskü általi bizonyítást fel nem ajánlott felperes a felsőbb bíróság által keresetétől feltétlenül elmozdittattik, habár dperes felebbezésében a részére megítélendő eskütől feltételezett elutasítást kért. — A bíróságok a szakértők véleményéhez nincsenek kötve. (II. 109.) Oly tanúnak vallomása, a ki az esküvel bizonyítandó tény történtekor volt életkoránál fogva elfogadható tanúságot nem tehet, nem képezhet réí-zbizonyitékot, a mellé tehát póteskü nem ítélhető. (II. 137.) Ha az adóslevél csak egy tanú által van aláírva, az érték átadása tekintetében felperest terheli a bizonyítás. (II. 159.) A bíróilag kihallgatott tanuk vallomása szerint az alperes neje által tett azon nyilatkozatból, miszerint férjének adósságáról tudomással bir és azt ki fogják egyenlíteni: a férjnek beismerésére következtetést vonni nem lehet; az ily nyilatkozat részbizonyitékot nem szolgáltat, következve mellé póteskü odaítélése helyt nem foghat. — Alperestől a miatt, hogy vagyonbiztonság elleni kihágásért fenyítve volt, a főeskü esetleges elfogadására vagy visszakinálására az alkalom nem vonathatik el, minthogy az 1868 : LIV. tcz. 223. §. c) pontja a peres felek kölcsönös megegyezésén alapuló főesküre nem alkalmazható, a mint az az 1881 : LIX. tcz. 21. §-ának végpontjában kifejezést is nyer. (III. 3.)
