Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)
71 Azon körülmény, hogy felperes a tanúkihallgatásra kellő időben nem lett meghiva, a mennyiben ez igazoltatnék, az 1868 : LIV. tcz. 196. §-ába ütköző alaki jogsérelmet képez ugyan : tekintve azonban, hogy az ügy az ekként kivett tanúvallomások figyelembe vétele nélkül is elbírálható : az e miatt emelt panasz tárgynélküli és igy annak valódisága bizonyítására szolgálható adatok beszerzése is felesleges. (X. 164.) V. FEJEZET. Birói szemle és szakértők. A cséplőgép által állítólag okozott kár nem a szalmában és pelyvában hosszabb idő után talált szemek alapján, hanem a gép működése alatt tartandó szemle utján állapítandó meg. (XXVIII. 20. Legf. itsz.) A bírósági szakértőknek kinevezése a szemle felvétele végett megkeresett bíróság illetőségéhez tartozik. (IX. 163.) Epületek átvétele és kifogás nélkül használása után két év múlva a hiányos épitkezésekre vonatkozólag kért birói szakértői szemle elrendelhető és foganatositható, és ugy a káros építkezések, mint az ezek által előállott egyébb károk megtérítése is az épületek építési árának megfizetése iránti perben viszkereset tárgyát képezhetik. (X. 144.) VI. FEJEZET. Eskü. Az eskü szövegének itélet általi módosítása nem képezi tárgyát a semmiségi panasznak s az ügy érdeméhez tartozik. (XXVI. 24.) Puszta feltevés alapján, hogy azon tény, melyre a fél mint bizonyítékot csakis főesküt ajánl, ha való volna, más bizonyítékkal is igazolható lenne, nem hozható a főeskü mellőzésével elutasító itélet. (XXVII. 87. Legf. itsz.) Kártérítés iránti perben a kártérítés összegének megállapítása végett egyéb bizonyítási eszköz hiányában felperesnek az általa felajánlott becslő eskü megítélendő lévén: felperesnek szabadságában áll, a megitéltnél kisebb összegre is a becslő esküt letenni, és azon esetben, ha felperes kisebb összegre teendi le a neki megítélt becslő esküt, akkor ezen kisebb összeg fog marasztalási tőkének tekintetni. (XXVIII. 15. Legf. itsz.) Teljhitelüen kiállított kötelezvény ellenében nincsen kizárva, hogy a perbefogott a tartalom valótlanságát és illetőleg a kölcsönnek le nem lett számolását főesküvel bizonyítja; még akkor sincs a főeskü általi bizonyítás kizárva, ha neki más bizonyítékok is állnának rendelkezésre; mert a bizonyító fél nincs kötelezve a főeskün kivül netalán rendelkezésére álló más bizonyítási módot is a perben felajánlani olyképen, hogy ha ezt nem tette, csupán e miatt a főesküvel való bizonyítástól elüthető legyen. (XXVIII. 22. Legf. itsz.) Jöhet-e alkalmazásba a főeskü általi bizonyítás, ha fél a vitás tényt más módon bizonyíthatná? — A felperes által egyoldalulag eszközöli előleges szakértői vélemény ügydöntőleg figyelembe vehető-e, ha az nem azon
