Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)
48 Örökösödési szerződés. Nagykorúnak örökbefogadásánál az örökbefogadtatásból folyó törvényes örökösödés jogczimére, az irányadóul szolgáló hazai törvényeink értelmében, elégséges az örökösödési szerződés létrejöttének igazolása. (I. 61.) Az elhalt nő hagyatékául leltározott ingóságoknak a kiházasitási s hozományi tárgyakkal való ugyanazonosságát nem szükséges bizonyitni akkor, midőn bebizonyult, hogy a nő hasonnemü ingóságokat hozott férje házához. Ilyenkor, és kivált ha bizonyítva van az is, hogy a házasság tartama alatt volt a nőnek magának saját pénze: a leltározott ingóságok az örökhagyó nő kizárólagos tulajdonának tekintendők. Mert a mondott körülmények közt felcserélhette a nő a házasság tartama alatt az ő kiházasitási a hozományi ingóságait ujakkal a nélkül, hogy kizárólagos talajdonjoga változást szenvedett volna. — A férj s nő között kötött érvényes öröklési szerződést maga a férj ugy értelmezvén elleniratában, hogy ő azon szerződéssel csapán életfogytiglani haszonélvezeti jogot nyert elhalt neje hagyatékára: ezen — a tulajdonjogot kizáró — beismerését ő későbbi perirataiban sem vissza nem vonhatja, sem nem módosíthatja ugy, hogy a haszonélvezet helyett tulajdonjogot vitasson maga részére. — A mondott öröklési szerződés 1853 május i-je előtt keletkezvén, ha az nem tétetett le annak idején az ősiségi nyiltparancs 6. §-a értelmében a bíróságnál: az 1873 -ban elhunyt örökhagyó nő leszármazóinak joguk van arra, hogy a öröklési szerződéssel szemben köteles részüket anyjok hagyátékából, minden megterheltetéstől menten, követelhessék. De midőn a leszármazók, kik mint szükségörökösök a fenforgó esetben választási joggal birnak, nem a köteles részt követelik apjok haszonélvezeti jogaitól menten, hanem követelik örökségül az egész anyai hagyatékot — apjok szerződéses jogának teljes mellőztével: ily esetben megállapítandó ugyan az ő örökösödési s tulajdoni joguk az egész anyai hagyatékra, de azon korlátozásnak kimondása mellett, hogy az egész hagyaték haszonélvezete apjokat illeti haláláig. — Ennek folyományául ki kell az ítélet rendelkező részében mondani egyúttal azt is, hogy a tulajdonjog az azt korlátozó haszonélvezeti jog kitüntetése mellett legyen telekkönyvileg bekebelezhető, és hogy a leszármazó örökösök a haszonélvező ingatlanain zálogjogilag biztosithatják javukra azon hagyatéki ingóságok értékét, melyek tulajdonjoga neki Ítéltetett meg, de a melyeket apjok fog használni haláláig. — Az öröklési eljárás költségei a hagyaték folyó jövedelmeiből fedezendők s azért a haszonélvező házastárs által viselendők a nélkül, hogy ő azok megtérítését követelhetné az örökösöktől, kik csak az ő haszonélvezeti jogának megszűnte után veendik át tettleg az örökséget. (X. 103.) Ha az egyesség az egyezkedő felek közt béltartalmára nézve szerződést képez, annak azon pontja, mely halál esetére való örökösödést szabályoz, örökösödési szerződésnek tekintendő, és — a szerződő felek nem lévén
