Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)
46 azon biztatásában, miszerint végintézkedésének valóságát és hitelességét majd ők szükség esetén bizonyítani fogják: ezzel az örökhagyó azt nyilvánította, hogy végrendeletét szóbelinek kívánja tekintetni? (III. 75.) Az 1871. május i-én kiadott, a magyarországi latin és gör. kath. püspökök végrendelkezési jogát szabályozó vallásügyi ministeri körrendelet megszüntette az 1855. évi concordatumban foglalt végrendelkezési szabadságot. (IV. 65.) Ha az «osztályos egyezség* cz. okirat szerint az apa birtokát két fiának az abban megjelölt visszteher mellett örök időre használatul s oly megjegyzéssel adta át, miként az végrendeletileg is megmarad és azt fiai öröklendik : ez jogilag csak a visszavonhatósági jogról való lemondást, és azonnal tulajdonul való átruházást jelentheti ugy, hogy az átvevő már az osztályos egyezség alapján eszközlött átadással az átadott birtokrészekre a tulajdonjogot is megszerezte. (IV. 114.) Magánvégrendeleteknél magából a végrendeletből kell kitűnni, hogy az 1876. évi 16. tcz. 1—6. §§-ban előirt szabályok a végrendelet alkotásánál megtartattak. A tanuknak utólagos kihallgatása és azok vallomása által a törvényben előirt szabályok netaláni megtartásának bizonyitása, a külkellékek tekintetében önmagában érvénytelen végrendeletet, a törvény határozott rendelete ellenében, többé érvényre nem emelheti. (IV. 162.) (8. sz. teljes-ülési döntvény.) Az 1715. évi 27. tcz. rendelete ellenére szolgabiró és esküdttársa előtt megyei közgyűlési kiküldetés nélkül alkotott végrendeletek közvégrendeleteknek nem tekinthetők ugyan, de ha oly szokás, hogy 1861. jul. 23-tól az 1876. évi törvényczikk életbe léptéig szolgabíró és elküdttársa előtt az ország valamely részében megyei kiküldetés nélkül is alkottattak végrendeletek, perrendszerüleg bebizonyittatik, ezek érvényes magánvégrendeleteknek elfogadhatók. (IV. 193.) Hagyományozás azon feltétel alatt, ha a hagyományos az örökhagyó haláláig nála marad. (V. 85.) Végrendelet grammatikai és logikai értelmezése. — Abból, hogy a végrendelet igy szól: «a szőllőből ott a hol tetszik, ott válaszszon egy harmadát", azt kell-e következtetni, hogy azt az örökhagyó tulajdonjoggal kivánta hagyományozni? (VI. 134.) Ha a végrendelet szóbeli végrendeletnek czimeztetett is, és szövegében is szóbelinek neveztetett: mindazáltal ha a örökhagyó szóbeli kijelentése írásbeli végrendelethez megkívánt számú tanuk együttes jelenlétében nyomban irásilag felvétetett és a tanuk előtt az örökhagyó által sajátkezüleg aláíratott, a végrendelet az ellenkező elnevezés daczára is írásbeli végrendeletnek tekintendő. Ha a végrendeletben nincs is megmondva, hogy a tanuk együttesen voltak jelen, de egyrészről annak tartalmából kitetszik, hogy a végakarat a tanuknak együttes jelenlétéban az örökhagyó által nyilváníttatott, másrészről azon tanuk kihallgattatván, eskü alatt vallják, hogy a végiratnak nyilvánítása, valamint a végrendeleti okiratnak örökhagyó általi aláírása s előtte felolvasása együttes jelenlétükben történt:
