Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

lék végleges felbontását kívánja s erre nézve saját egyházának elvei alapján­hozandó határozat hozatala végett, az ügyiratokat annak idején az 1868 : XLVIII. tcz. alapján reá nézve illetékes polg. bírósághoz áttétetni kérte: a polgári biróság a házassági köteléknek felperesre nézve leendő felbon­tása érdemében határozni hivatva van. (IX. 162.) A katholikus és protestáns között kötött házasság felbontása iránt folyamatba tett válóperben felperes a szentszékhez beadott keresetében nem köteles a házasság felbontását kérni, minthogy ezen kérelemnek a római kath. egyház hitelvei szerint nincs helye; elégséges, ha azon kérelmet terjeszti elő, hogy az ügyiratok a szentszéki itélet jogerőre emelkedése után átté­tessenek és a házasság a felperesre nézve mérvadó hitelvek szerint bon­tassék fel. (IX. 179.) Ref. vallású felek között házasság felbontása a férj engesztelhetlen gyűlölete folytán. (X. 40.) Ref. felek közti házasságnak házasságtörés indokából való felbontása. — 1786. évi nyiltparancs 60. §. (X. 60.) A protestánsok válópereiben helye van a perújításnak, ha felperes az alap­perben keresetével elutasittatott. — A perujitási kérelemnek helyt kell adni, ha alperes az ellen kifogást nem tett. — Ha a lelkészi békéltetés az alapkereset beadását megelőzőleg szabályszerűen megkísértetett, nem szük­séges a lelkészi békéltetést a perujitási kereset beadása előtt újból meg­kísérteni. — Szabálytalanság ugyan, ha a biróság az ideiglenes elválasztás határidejét pontosan meg nem határozza és a felek kérelmét be nem várva hivatalból tűz ki határnapot az ujabbi békéltetésre; de ez nem oly mérvű törvénysértés, hogy e miatt az itélet és az előző eljárás hivatalból megsemmisítendő lenne. — Az ideiglenes ágy- és asztaltóli elválasztásra a kézbesítéstől számított hat heti időtartam elegendő. (X. 76.) Szülök és gyermekek közti jogviszony. Ha a keresetben a női és gyermektartás mennyisége külön-külön számítta­tott fel: az itélet semmis, ha abban egy összegben, a női tartás mennyi­ségének külön meghatározása nélkül és így a nőt és a gyermekeket külön illető járandóság tekintetében határozatlanul lett megállapítva. — Ha a nő általa indított válóper folytán férjétől bíróilag ideiglenesen elválasztatott, a férj köteles nejét vagyonához képest mindaddig, míg a végleges elválás jogérvényesen ki nem mondatik, illendő tartással ellátni. — A férjétől bí­róilag ideiglenesen elvált nő követelheti, hogy a házasságból született, általa ápolt és gondviselt, hét éves életkort még el nem ért gyermekek tartásába is marasztaltassék a férj; a férjnek azon kifogása, hogy a gyer­mekeket házánál eltartani és róluk maga gondoskodni kész, bírói figye­lembe nem jöhet, mert az 1877. évi XX. tcz. 13. §-a értelmében a kis­korú gyermekek életük 7. évöknek betöltéséig, a kiskorú leányok pedig ezen évnek betöltése után is, rendszerint az anyánál hagyandók. — A tar-

Next

/
Thumbnails
Contents