Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

37 Illetékességi kérdés per alatt vegyessé vált házasság felbontása iránti perben, midőn t. i. a válóper folyamára a r. k. felperes áttér az ev. ref. vallásra. (VI. i.) Ha válóperben alperesnö a jegyzőkönyvben kijelentette, hogy férjét nem szereti s az eset egyéb körülményeiből is kitűnik, hogy házassági békés együttélés nem remélhető, alpereseőnek a házasság fentartásához indokokkal nem támogatott ragaszkodása nem szolgálhat akadályul a házasság feloldására, (VI. 32.) Zsidó házasság ítéleti felbontására nem szolgálhat alapul az, hogy felperes a házassági köteléknek felbontását kölcsönös beleegyezés folytán kérte, ha alperesnö a bíróság előtt személyesen megjelenvén, a házassághoz ragaszkodását jelentette ki. (VI. 33.) Tekintve, hogy az áttérés által vegyessé vált házasságnak felbontása iránti perek az alperesnek illető bírósága előtt meginditandók, ha a ref. egyházba áttért felperes a püspöki szentszékhez beadott keresetlevelében a házasságnak r. kath. alperesre nézve végleges felbontását nem kérte, hanem csak az ágy- és asztaltól elválasztást: a házasságnak felbontására irányzott per az illetékes bíróságnál meginditottnak még nem tekinthető. — Ha a bírói békéltetések alperes személyes megjelenése mellett egyszer sem eszközöltettek, az engesztelhetlen gyűlölet alapján indított válóperben törvényszerű határozat nem hozható. (VI. 61.) Házassági válóperekben hozott oly másodbirósági határozatok ellen, melyekkel a házassági szabályzat 57. §-a alapján a feleknek ideiglenes elválasztása ismételve is elrendeltetik, a fennálló birói gyakorlat szerint felebbezésnek helye nincs. (VI. 62.) Ha válóperben a fél az elsőbiróság ítéletét oly pontokra is felebbezte, melyek hivatalból megvizsgálás tárgyát nem képezik, s a kir. tábla az elsőbiróság ítéletét helybenhagyván, az iratokat felülvizsgálat végett a kir. Curiához felterjeszti, ez a kir. tábla részéről hivatalból észlelendő semmiséget képez, minthogy teljes helybenhagyásnál a kir. tábla azon intézkedése, melylyel az iratoknak hivatalból felterjesztését elrendeli, a mennyiben ez által a hivatalból meg nem vizsgálható pontokra nézve a fél felebbezési jogától elzáratnék, lényeges alaki sérelmet foglal magában. (VI. 75) Ha a lelkészi békéltetés alkalmával kitűnt, hogy a házasfelek között oly viszálkodások merültek fel, melyek a feleknek különválására vezettek s ezen alkalommal alperesnö nyilvánította a végelválás iránti kérelmét s a felek egymáshoz a birói békéltetés és ideiglenes elválasztás daczára sem közeledtek, sőt alperesnö az elsőbirói békéltetés alkalmával ismét kijelentette, hogy férjével kibékülni s együttélni soha sem fog: ezekkel az ellenszenv kölcsönössége is bizonyítva lévén, a házassági kötelék felbontandó, tekintet nélkül alperesnö azon nyilatkozatára, hogy ő a felbontást ellenzi. (VI. 76.) Azon körülmény, hogy az egyik házastárs a másik házastárst anyagi zava-