Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)
ágy- és asztaltól elválasztást kérelmezte, a szentszék előtt a per lefolyt, ítélettel el lett látva, azután ennek a kir. törvényszékhez történt áttétele s a törvényszék részéről erre hozott végzés folytán felperes a végleges felbontást kérte a törvényszékhez benyújtott kérvényben: a házassági kötelék felbontása mindamellett bíróilag nem mondható ki, mert a házassági kötelék végleges felbontása nem kérhető kérvény utján, hanem az iránt is rendes kereset teendő folyamatba alperesnek illetékes birósága előtt. (II. 147.) A házasság végleges felbontásának alapjául nem szolgálhat a szentszékhez intézett, az ágy- és asztaltól való elválasztást kérő kereset. (II. 164.) Hely adható-e a kölcsönös gyűlölet czimén kért házasság-felbontásnak, ha felperes a birói békéltetés alkalmával békülékeny kijelentést tesz ? (III. 36.) A püspöki szentszék előtt az áttért helv. hitv. nő s a róm. kath. férj között eszközölt békéltetés tekinthető-e békéltetésnek, ha az áttért helvét hitvallású felperesnő nem igazolta, hogy a házasság-felbontás iránti szándékát saját hitfelekezete lelkészének bejelentette s hogy ennek folytán ezen lelkész az egyházi békéltetést csak egyszer is megkísértette ? (III. 49.) Ha a szentszékek az ev. ág. hitvallású férj s a róm. kath. nő között az ágytól és asztaltól elválasztást kimondta, a polgári bírósághoz a házassági kötelék végleges felbontása iránt nemcsak uj kereset beadása szükséges, hanem a keresetben a felperes hitfelekezetének lelkésze által ujolag megkisérlett egyházi békéltetés is igazolandó (III. 52.) Ha az izraelita nő engesztelhetlen gyűlölet alapján a házasság felbontását kéri. s alperesi férj több év ótai ismeretlen tartózkodásánál fogva a békéltestésre megidézhető nem volt, de utóbb a bíróság előtt megjelen s a házasság felbontását ellenzi, felperesnő keresetével elutasítandó. (III. 53.) Az ideiglenes elválasztás után újra birói békéltetési kísérlet eszközlendő, s ha alperes ellenzi a végfelbontást, felperes azon kereseti állításainak, melyekből állítólagos engesztelhetlen gyűlöletét származtatja, bebizonyítására felhívandó. (III. no.) A házassági kötelék felbontása iránti kérelem elutasitható-e azon okból, mert az ideiglenes elválasztás rövid időre szabatott, ugy hogy az alatt a kibékülés elérése remélhető alig volt? (III. 112.) Válóperben mennyiben igazolandó az engesztelhetetlen gyűlölet? (III. 130.) A zsidók házasságaira vonatkozó szabályrendelet értelmében a házasság a feleknek ismételten nyilvánított kölcsönös szabad beleegyezése folytán felbontandó. (Hl. 131.) Válóperben alperesnek azon kijelentése, hogy nejétől válni nem kiván, birói figyelembe nem jöhet, ha az a fenforgó tényekkel szemben őszintének nem tekinthető. (III. 190.) Mindkét evangélikus felekezetű házasfeleknél az elválás megengedendő, ha a kért elválasztás alapjául felperes által felhozott engesztelhetlen gyűlölet indokai ugyan nem lettek alperes tagadása ellenében igazolva: de a perbeli adatoknál fogva az ujabbi békéltetés sikeréhez, a további békés együttéléshez , semmi kilátás sem mutatkozik. (IV. 37.) 3*