Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

n vonhatja el nejétől; mert azok nem képeznek oly hozományi vagyont, melyre a férj a házasság s átadás által kezelési s haszonélvezeti jogot nyert és a melyet ez okból a nő csak a házasság törvényes megszűnte, illetve csak elválasztás után követelhet vissza. (X. 175.) (19. sz. teljes-ülési döntvény.) A házastársak közt az erdélyi szász statutarius jog szerint az osztrák polgári törvénykönyv behozatala előtt fenállott vagyonközösség kihat oly dolgokra is, melyek tulajdonát a vagyonközösségben élő házastársak egyike a polgári törvénykönyv életbelépte utáni időben szerezte meg. (X. 182.) b) Személyi ügyek. — Elválás. — Ideiglenes elválasztás. — Válóperek. Képezheti-e az, hogy a férj hivatalt nyert és ez által családja fentartására képessé lett, a nő engesztelhetetlen gyűlöletének megszüntetési indokát? (XXVIII. 107.) A róm. kath. egyházban létrejött házasság, utólag evangélikus ágostai és reformata vallásuakká lett házasfeleknél engesztelhetlen gyűlölet alapján mindkét fél irányában felbontható és mindkét félnek a más házasságra léphetés megengedhető. (II. 85.) A héber vallás szertartásai szerint létrejött házassági kötelék felbontására az egyátalában nem szolgálhat okul, hogy a férj engesztelhetlen gyűlöletet hoz fel, midőn a nő nem egyezik bele a házasság felbontásába és a válólevél elfogadásába. (II. 134.) Helvét hitvallás szerint létrejött házassági kötelék felbontása iránti perben, ha a peres házasfelek ágy- és asztaltól lett elválasztásuk daczára sem változtak meg egymás iránt; ha az 1786. márcz. 6. kib. házassági pátens 51. és 52. §-aiban meghatározott lelkészi bizonyítvány szerint köztük a kibékéltetés az illető lelkész által 3 izben megkiséreltetett is ; ha a kir. törvényszék által két izben megtartott békéltetés alkalmával sem sikerült a feleket egymás iránt kiengesztelni; ha a felek még a jegyzőkönyvi tárgyalás folyamán is határozott kifejezést adtak ennek s a végelválasztást kérelmezték, és ha továbbá a hivatalból kirendelt házasságvédő is a házassági kötelék feloldását indítványozta, s a házasságból gyermek nem származott is: mindamellett a házassági kötelék végleges felbontásának hely nem adható, a mennyiben felperes a lelkész előtt egyszer sem jelent volt meg, mert igy az egyházi békéltetés szabályszerüleg megkiséreltnek nem tekinthető, és ennélfogva a házassági kötelék felbontásának egyik lényeges kelléke hiányában a felbontás meg nem engedhető. (II. 135.) Evang. református hitűek közt létrejött házasság előzetes ágy és asztaltól elválasztás nélkül végleg fel nem bontható az esetben sem, ha a házasfelekházasságuk végleges felbontását azért kívánják, mert egymás ellenében engesztelhetetlen gyűlölettel viseltetnek, s ha begyőzve van is azon tény, hogy ők több mint 12 év óta egymástól tettleg elválva éltek. (II. 136.) Ha az ev. ref. vallású felperes a szentszékhez beadott keresetlevelében az