Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)
?2 bútorok pedig, még ha azok a házasság tartama alatt el nem használtattak volna is, a nőnek leszármazók nélküli elhalása esetében szintén a túlélő férjre szállanak. — Ha a házassági szerződésben a hozományra nézve oly megállapodás foglaltatik, hogy ha a nő a házasság első évében halna el, a férj a hozományt egészben; ha a második évben lnlna el, azt felében tartozik a szülőknek visszaadni, de a nő később beálló elhalása esetére a szerződésben rendelkezés nincs: ily esetben a nő később beállott halálozása a férj örökösödési jogát ki nem terjesztheti az egész hozományra, mert a szerződés nem intézkedvén, törvény erejénél fogva a készpénzbeli hozomány megtartására a férj jogosítva nincs; de másrészt a nőnek a 2. évnél később beállott elhalása a túlélő férjet a házasság 2. évében nyert jogától sem foszthatja meg s igy a hozomány feléhez a férjnek örökösödési joga ily esetben neje későbbi elhalálozása esetén is fenmarad. — A férj a nejének betegségére forditott nagyobb, a hozományt is túlhaladó összegekre nem hivatkozhatik a hozomány visszaadása iránti perben, minthogy a férjnek törvényszerű kötelessége nejét ellátni: azonban a férj hivatkozhatik ezekre igenis akkor, ha ezen költekezések a házasság alatti közös jövedelmekből ki nem kerültek s azok miatt törzsvagyona csorbát szenvedett. — Ha a házassági szerződésben a hozomány visszafizetésére határnap kikötve nem 'ett, kamatok csak azon naptól követelhetők, midőn felperesek a visszafizetést követelték. (VII. 1.) A házasság tartama alatt a nő férjétől külön tartást nem követelhet, hanem a tartást rendszerint csak természetben és a közös lakásban követelheti, mert a férj nem kötelezhető kettős háztartásra, hanem csak arra, hogy nejét saját lakásán tartsa. Ha azonban alperes férj már előzőleg válópert indított s azzal jogerejüleg elmozdittatott s a házasfelek az együ télésre utasíttattak és felperesnő már a lefolyt válóperben is a házassági köteléknek és együttélésnek fentartásához állhatatosan ragaszkodott és a külön tartás iránt utóbb inditott perben is késznek nyilatkozik alperes férjével a házassági együttélést folytatni, tehát maga részéről a tartást természetben és a közös lakásban elfogadni; ellenben alperesi féri ezen perben is határozottan kijelentette, hogy nejét semmi körülmények közt visszafogadni nem akarja : mégis az ily esetben, midőn alperesi férj a törvényen alapuló kötelezettségének szokott módon teljesítését a válóperben hozott itélet daczára is határozottan és a bíróság előtt megtagadja, felperesnőnek azon keresete, hogy alperes férje házastársi és atyai kötelezettségének teljesítésére a bíróság által köteleztessék, illetőleg ezen kötelezettségnek mérve bíróilag meghatároztassék, jogos alapon nyugszik. (VII. 24.) A házasság tartama alatt a közszerzeményi jog nem érvényesithető. (VII. 32.) A nejével közös háztartásban élő és neje vagyonát is kezelő férj a közösen kötött kölcsönügyletből a kölcsön visszafizetése alapján neje ellen nem bir követelési joggal, annál kevésbbé akkor, ha neje vagyonának jövedelmeiről nem számolt. (VII. 40.) Ha a férj a vagyont közösen osztatlan állapotban élvezte a nélkül, hogy a
