Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)
31 tulajdona felett korlátlanul rendelkezzék és rendelkezése alá eshető tulajdonát bárkitől, s igy házastársától is ne követelhesse. (IV. 125.) Ha az eljegyzési szerződés kötbér kötelezettsége alatt köttetett, köteles-e a szerződésszegő fél a kikötött kötbért megfizetni? (IV. 128.) Az anyának elhalt férje végrendelete alapján annak összes hagyatékára és ennélfogva fiuk örökségére is kiterjedő özvegyi joga, nem zárja ki a fiu özvegyének özvegyi jogát, ha az elhalt fiu szülői beleegyezésével nősült meg. — Azon körülmény, hogy valamely ingatlanra estedül a férj van tulajdonosként bekebelezve, nem gátolja annak feleségét abban, hogy azon ingatlan közszerzeményi minőségét bizonyítsa ; a közszerzeményi eredet kimutatása azonban az azt állító feleséget terheli. (V. 94.) Közszerzeménynek csak azon érték tekinthető, a mennyivel a férj vagyona a házasság ideje alatt gyarapodott. (V. 115.) Azon törvényes szokás és gyakorlatnál fogva, miszerint tudomány vagy közhivatal utján a házasság tartama alatt szerzett vagyonban a férj, ha a nemesi osztályhoz nem tartozik is, főszerzőnek tekintetik, nincs kizárva annak bizonyítása, hogy az ily egyének, habár a fenebbi minősítéssel bírtak is, a haláluk után visszamaradt vagyont nem a jelzett uton szerezték. (V. 125.) A közszerzemény kiadása követelhető, ha a házasfelek a szentszék által asztaltól és ágytól elválasztattak. (V. 162.) Közszerzeményi czimen a túlélő hitvestárs nem követelhet örökséget, hanem követelheti a közszerzemény felének a tulajdonát. A hitvestárs az oldalrokonokkal szemben csak azon értéket követelheti örökségkép, mely meghaladja az elhalt hitvestársra az oldalrokonok ágáról szállott vagyon értékét. — Az oldalági rokonokat csak képviseleti jogon illetvén az örökösödési jog, az nem terjedhet tovább, mint saját általuk képviselt felmenőik joga; a túlélő hitvestárssal szemben tehát nem követelhetnek örökséget oly vagyonból, mely felmenőikre, ha életben volnának, törvény szerint nem szállna vissza, hanem irányukban is jogilag szerzeményinek tekintendő s mint ilyen hitvesi öröklésnek képezi tárgyát. (V. 171.) A közösségben élő házastársak által birt ingó javak eladása iránt oly időben, a midőn az egyik házastárs hitelezőjének követelése már fenállott, kötött szerződés bir-e harmadik személyek irányában joghatálylyal? (VI. 73.) Jogi vélelem, hogy a férj főszerzőnek és ennélfogva a házastársak közös lakásán levő ingóságok a férj tulajdonainak tekintendők. (VI. 86.) Habár igénylő felperes végrehajtást szenvedett férjével közös háztartásban él, ez nem zárja ki, hogy a nő saját pénzén üzletet nyithasson és ily üzlettel kizárólagos tulajdont szerezhessen. (VI. 123.) A leánynak férjhez menetele alkalmával átadott ezüst- és ékszerneműek a nőnek leszármazók s végrendelet nélküli elhalálozása esetében mint hozomány a szülők által a férjtől vissza nem követelhetők, azok nem a férjnek a házassági költekezés könnyítése czéljából adatván át. A bútorokra adott készpénz természetben szintén nem követelhető vissza, a pénzen vásárolt
